Minél feldolgozottabb élelmiszereket eszünk, annál korábban halunk meg

0
pixabay.com

Egy francia és egy spanyol vizsgálat eredményei összefüggést mutatnak az elfogyasztott élelmiszerek feldolgozási szintje és az egészségi állapot, illetve a korai halálozás között.

Az eredményeket ismertető BBC szerint a feldolgozottság három szintjét különböztetik meg.

  • Az elsőbe a feldolgozatlan vagy csak minimális mértékben feldolgozott termékek tartoznak, mint például a zöldségek, a gyümölcsök, a tej, a hús, a hüvelyesek, az olajos magvak, a gabonafélék és a tojás.
  • A második, feldolgozott csoportba azok a termékek kerültek, amelyek közös jellemzője, hogy a hosszabb eltarthatóság vagy a jobb íz érdekében megváltoztatták őket, tipikusan sózással, cukrozással, olaj hozzáadásával vagy erjesztéssel. Ilyen tipikusan a sajt, a szalonna, a házi készítésű kenyér, a konzerv zöldség és gyümölcs, a sör vagy a füstölt hal.
  • A harmadik csoportba az “ultrafeldolgozott” készítmények tartoznak, amelyek jellemzően tartósítószerekben, édesítőkben, színezékekben gazdagok. Ilyen például a kolbász, a hamburgerhús, a reggeli gabonapehely, a müzliszelet, a porleves, a cukrozott üdítő, a csirkefalat, a tortaszelet, a jégkrém, az ipari mennyiségben készített kenyér, és a félkész ételek sokasága.

A spanyol vizsgálatban majdnem 20 ezer embert figyeltek meg egy évtizeden keresztül. Összesen 335-en haltak meg ezidő alatt, de 10 kevés feldolgozott élelmiszert fogyasztó ember halálára 16 olyan jutott, aki sok ultrafeldolgozott ételt evett.

A francia vizsgálatban 105 ezer ember étkezési szokásait követték öt évig, és azt találták, hogy 100 ezer emberre nézve 277 szív és érrendszeri megbetegedés történt az ultrafeldolgozott élelmiszer-fogyasztóknál, a kevésbé feldolgozott ételeket fogyasztóknál viszont csak 242.

A vizsgálatok nem bizonyítják, hogy az élelmiszer feldolgozottsági szintje önmagában okozza a rosszabb egészségi állapotot, mert az több más körülménnyel is összefügg. Azok, akik sok ultrafeldolgozott élelmiszert esznek, általában más, egészségtelennek tartott szokásokat is követnek.

Az összefüggés oka elsősorban az lehet, hogy az ultrafeldolgozott ételek fogyasztása miatt többet esznek az emberek, és elhíznak. Ezek az ételek fajlagosan sok energiát tartalmaznak, de tápértékük és rosttartalmuk csekély, illetve könnyen kiszorítják a feldogozatlan élelmiszereket az étrendből. Ki akar banánt enni, ha van helyette jégkrém? – teszi fel a költői kérdést a BBC írása.

A Hertfordshire Egyetem biokémikus tanára, Richard Hoffmann egyébként ezzel összhangban nemrég arról írt, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása a csekély rosttartalom miatt sokkal könnyebb, ezért sokkal rövidebb idő alatt lehet bevinni több kalóriát, és mire a szervezet kiadná a jelzést a jóllakottságra, már késő, mert a bevitel meghaladta a szükséges mennyiséget. A fő problémát az okozza, hogy az élelmiszerek feldolgozása során a technológiai folyamatokban szétesik az anyag eredeti szerkezete.

via g7.hu