Magyarország a legnagyobb vásárlója a német fegyvereknek 2019 első felében – derült ki a német Gazdasági Minisztérium adataiból, amelyeket Omid Nouripour, a német Zöldek külügyi szóvivője kért ki és a Népszava szemlézett. A nyilvánosságra hozott statisztikák szerint hazánk 1,76 milliárd euró (nagyjából 572 milliárd forint) értékben rendelt fegyvert Németországtól.
A korábbi haderő-fejlesztési bejelentések alapján nem nehéz kitalálni, hogy melyik üzletről lehet szó: tavaly év végén 44 Leopard 2A7+ nehéz harckocsi és 24 Panzerhaubitze 2000 (Pzh 2000) önjáró löveg beszerzéséről született döntés. A költségeket akkor – a szokásoknak megfelelően – nem közölték. A közzétett adatok azt mutatják, hogy a magyar honvédség részletekben fizet a fegyverekért, amelyek 2020 után érkezhetnek majd meg.
Azt egyébként a részletek hiányában nehéz megítélni, hogy az üzlet túlárazott-e, a fegyverek ára ugyanis nagyban függ a beszerzési „csomagtól”. A költségek számításánál nem csak az eszközök árát kell figyelembe venni, hanem a kiképzést, a lőszert, a kapcsolódó felszereléseket, a szoftveres fejlesztéseket, valamint a szervizt is. Katar például 2013-ban hasonló modernizációt hajtott végre, mint Magyarország: 62 Leopard 2-est és ugyancsak 24 Pzh 2000-est vásárolt 1,89 milliárd euróért, de ez az összeg tartalmazta az „egyéb felszerelést” és a kiképzést is. Nincs ez másképpen a magyar honvédség esetében sem, a decemberi bejelentés alapján nem csak a fegyverekkel, de az ezekhez tartozó kiegészítő eszközöket és szolgáltatásokat is megkapja a hazai haderő. A szerződés értelmében például műszaki mentő és hídvető lánctalpasok is érkeznek, amelyek akár a javításban, mentésben, vagy a földmunkákban is bevethetők.
Forrásból mindenesetre nincs hiány: Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára éppen szerdán beszélt arról, hogy 2020-ban 103 milliárd forinttal több, összesen 616 milliárd forint jut védelmi kiadásokra, amelyből 216 milliárdot szánnak fejlesztésekre. Magyarország ezzel közelít, de még mindig nagyon távol áll attól a NATO által megfogalmazott céltól, hogy GDP-jének két százalékát haderejére költse. Benkő Tibor honvédelmi miniszter áprilisi tájékoztatása szerint a tavalyi számok már 1,41 százalékos részarányt jelentettek. A kitűzött cél, hogy a Zrínyi 2026 haderő-fejlesztési program során a következő években elérjük, sőt meghaladjuk a két százalékos határt.
