Egészségügyi vonatkozásain túl a kánikulának még sok hátulütője van. Ilyen például az is, hogy megolvad az aszfalt, ha sokáig van hőség. Ehhez elég egy bő hét 30 fok feletti időjárás. Ebben az esetben az aszfalt felső 10 cm rétege átlagban akár 50 fokra is hevülhet, míg a legfelső néhány cm a 60 Celsius fokot is elérheti. Ebben az esetben nem bírja már tovább a felület és puhulni kezd, amely a felület minőségének romlásával járhat.
A múltkori kráter a Mezei utcában nagyon úgy nézett ki, mintha olvadás miatt keletkezett volna. Legalábbis a szakadásnál folyás szerű folyamat volt megfigyelhető.
Ez az az időszak, amikor a felpuhulás miatt az aszfalt hajlamos kátyúsodni. Ehhez azonban jelentős terhelés kell. Nem szükséges azonban forgalom a keresztirányú, úgynevezett termikus repedésekhez. Ezeknek csak közvetetten a hőség az oka. A lehűlés után keletkeznek, jellemzően 4-5 méterenként. Az M1 autópálya 1975-ben épített és soha nem használt holt útszakaszain sokkal több repedést regisztráltak 15 év alatt, mint a sztráda folyamatosan használt szakaszain. Ehhez hozzájárult az is, hogy ebben az esetben a forgalmas felületet éppen a nyári puhulás következtében gyógyították a járművek.
Azonban nem eszik olyan forrón a kását. Nem elég, hogy napközben sokáig 30 fok felett legyen az idő, kell hozzá, hogy éjjel se legyen 20 fok alatt. Bár a következő napokban jó eséllyel a 30 fokot meghaladja az időjárás, de a leghidegebb időszakokban éppen bemegy 20 fok alá a hőmérséklet, és lehetséges, hogy pont ez az 1-2 fok különbség ment meg több kecskeméti útszakaszt. Amennyiben mégsem így lenne, akkor várható, hogy helyenként rosszabbodik az utak állapota.