„Vér az omladékra nem fröccsent” – írta a Vasárnapi Újság – viszont az ingatlanállomány legalább negyede sérült a városban. A Délmagyarország szerint voltak halálos áldozatok: tanya dőlt két kisgyermekre.
1911. július 8-án, éjjel 2 órakor rövid ideig tartó, nagy erejű földrengés volt Kecskemét északkeleti határában, melyet több kisebb utórengés követett. A földrengés Győrtől Szegedig érezhető volt, de észlelték a bécsi, temesvári, zágrábi és ógyallai mérőállomáson is. A 20-25 másodperces rengés epicentruma Kecskemét észak-nyugati részén volt. A természeti katasztrófában személyi sérülés nem történt, de sok lakó- és középület – az ingatlanállomány mintegy negyede – megsérült, több ház összeomlott. A Délmagyarország 1911. július 9-ei lapszámában, a harmadik oldalon azonban azt olvastuk: igenis voltak a rengésnek halálos áldozatai.
„Baranyai Ferenc tanyai háza összedőlt, öt és három éves gyermekét a romok alá temette.”
Azt írja a lap, földrengés volt Nagykőrösön is két halálos áldozattal, egy sérült gyermekkel, valamint rengett a föld Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Szabadkán is. A július 8-ai lapszámban is hírt adtak az akkori újságírók-szerkesztők a földrengésről, de még csak Szeged viszonylatában.
„Éjjel két óra után váratlanul hangos morajlás hallatszott és erős lökés rázkódtatta meg a házakat. A bútorok meginogtak, a fali órák megálltak, a konyhákban az edények csörömpölve verődtek össze.”
„Kecskemét városában házak ezreit ölte meg, hasította meg halálos sebbel a földindulás katasztrófája, de a hatvanötezer lélekből, a kit ez összeroppantott falak között és szétzúzott tetők alatt ért a veszedelem, úgyszólván egynek se görbült meg haja szála. Vér az omladékra nem fröccsent. […] Egy ma szinte példátlan fejlődés gyönyörű lendületében érte a katasztrófa ökölcsapása Kecskemétet” – így írt a katasztrófáról a Vasárnapi Újság 1911. július 16-ai száma, amely fotókat is közöl a pusztításról: itt elérik online a lapszámot.
