Töltenek, de ritkán tüzelnek a magyar rendőrök

Hetente kerülnek súlyos konfliktusba, mégis golyó nélkül oldják meg a kríziseket. 

Magyarországon az elmúlt nyolc évben mindössze 19 alkalommal kellett fegyvert használniuk a hatóságoknak a rendőrségi vagy a kommandós akciók során – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), valamint a Terrorelhárítási Központ (TEK) lapunk kérdéseire küldött tájékoztatásából. Ezekből 18 a rendőrség munkájához köthető: két esetben elég volt figyelmeztető lövést leadniuk, 16 alkalommal viszont célzottan tüzeltek. Utóbbi akcióknál három eset a gyanúsított halálával végződött.

Felfegyverzett bűnözővel legtöbbször a TEK kommandósai néznek szembe, ám a szervezet fennállása óta végrehajtott több száz akcióból mindössze egy esetben adtak le célzott lövést: akkor egy mesterlövésznek kellett ártalmatlanítania egy felfegyverkezett elkövetőt. A TEK Társadalmi Kapcsolatok Osztályán úgy fogalmaztak: gyakorlatilag hetente kell olyan szituációt megoldaniuk, amikor a célszemély fegyverrel rendelkezik vagy felfegyverkezve áll ellen, ugyanakkor minden esetben törekednek arra, hogy lövések nélkül oldják meg a helyzetet.

A számok tehát azt mutatják, hogy a hazai hatóságoknak – különösen a külföldi kollégáikhoz képest – ritkán kell fegyverhez nyúlniuk. Magyarországon évek telnek el halálos kimenetelű incidens nélkül, miközben Németországban nyolc, Hollandiában pedig hét olyan hatósági akció történik évente, amelynek következtében az elkövetőt lelövik és az belehal a sérüléseibe.

A magyarnál csak az Egyesült Királyság – a rendkívül súlyos bűnözési mutatóval rendelkező Észak-Írország nélkül – számított területe a békésebb, ahol arányaiban még a magyarnál is ritkább a hatósági fegyverhasználat. (Az angol „bobby”-nak becézett rendőr hagyományosan lőfegyver nélkül járőrözik, ám a fegyveres elkövetőkkel szemben természetesen az angoloknak is vannak speciális egységeik.)

A nyugati világban egyértelműen az Egyesült Államokban fordul elő a leggyakrabban hatósági fegyverhasználat: itt a hivatalos adatok szerint évente 3-400, míg a The Washington Post összesítése szerint átlagosan 1100 embert lőnek le valamilyen akció során. Az Egyesült Államokban azonban a lakossági fegyverhasználat is rendkívül elterjedt, így csak 2018-ban 150 rendőr veszítette életét tűzharcban.

Magyarországon jóval békésebben zajlanak a hatósági akciók. Az ORFK szerint elmondható, hogy a lakosság legtöbbször együttműködő a rendőrségi akciók során, a hatóságoknak pedig általában nem kell felfegyverkezett, lövészeti tapasztalattal is rendelkező ellenállásra számítaniuk.

Az akciók veszélyességét csökkenti, hogy Magyarországon viszonylag kevés a lőfegyverek száma, így a legtöbb legálisan tartott eszköz vadászfegyver. Az önvédelmi lőfegyverek száma ráadásul – mint arról korábban beszámoltunk – az utóbbi években jelentősen csökkent, miután a magyar belügy egyre szigorúbb feltételekhez köti a fegyvertartási engedély megszerzését. Illegálisan tartott lőfegyver Magyarországon is van – a hatóságok éppen a napokban füleltek le hangtompítóval és gépkarabéllyal házaló fegyvercsempészeket -, de a magyar bűnözők csak ritkán alkalmaznak lőfegyvert. A Belügyminisztérium adatbázisából kiderül: 2018-ban egy emberölést és három rablást követtek el lőfegyverrel, 2017 -ben kettő emberölés és egy magánlaksértést történt, míg 2016 – ban négy rablás során használtak lőfegyvert.

A rendőri fegyverhasználatról szóló törvény és a szolgálati szabályzat szerint, ha a helyzet engedi, akkor előbb figyelmeztetni kell a gyanúsítottat, hogy engedelmeskedjen a rendőri intézkedésnek. Ezután meg kell kísérelni más kényszerítő eszköz használatát, majd újabb figyelmeztetés következik arról, hogy lőfegyvert fognak használni. Ha ez is eredménytelen, akkor a rendőr köteles figyelmeztető lövést leadni, mielőtt célzottan tüzelne. Minden fegyverhasználatot követően ki kell vizsgálni az esetet: elsősorban az intézkedés jogszerűségét és a végrehajtás szakszerűségét. Ilyenkor – mint azt az ORFK-n elmondták – feldolgozzák és rendszerezik a résztvevők jelentéseit, a szemtanúk beszámolóit, valamint a helyszíni szemle adatait. Ezek alapján a kivizsgáló parancsnok mond véleményt arról, hogy az intézkedés során fennálltak-e a törvényben meghatározott feltételek, valamint hogy a végrehajtás során betartották-e a jogszabály előírásait.

Évente három lövészet

A jogszabály szerint három alkalommal vesz részt éleslövészeten (két gyakorló, egy vizsgalövészet) a rendőrségi állomány emelt szintű képzésre kötelezett csoportja, ezen alkalmak során fejenként 142 lőszerre van szükség. A rendőrségi vezetőknek, valamint az ORFK állomány zömének azonban csak alapszintű lőtudásról kell évente egyszer számot adniuk, ekkor egy felkészítő majd vizsgalövészetet hajtanak végre.

nepszava.hu