Kecskeméti céget fülelt le az EU csalás elleni hivatala

Minden valószínűség szerint a kecskeméti székhelyű Opticon cégcsoporthoz kapcsolódó távközlési cégek csorgatták vissza alvállalkozóikon keresztül maguknak két, összesen 3,7 milliárdos értékű vidéki szélessávú internet-fejlesztési projekt költségvetésének közel felét az uniós csaláselleni hivatal szerint – írja az Átlátszó.

Az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) a múlt héten publikált 2018-as éves beszámolójának magyar szempontból legérdekesebb része egy uniós pénzekkel elkövetett konkrét hazai csalási ügy néhány soros összefoglalója. Az OLAF ugyanis – nemzeti büntetőeljárások megindítására fel nem jogosított, a tagállami hatóságokkal való együttműködéstől függő szervezetként – általában nem publikálja a konkrét ügyekben tett megállapításait.

Így aztán mindig vannak olyan, az OLAF által feltárt ügyek, amelyeket a tagállami hatóságok vagy az ügy szereplői nem, vagy az OLAF szerepét nem említve hoztak nyilvánosságra, így a közvélemény nem is tud az OLAF megállapításairól.

A mostani beszámolóban is egy ilyen ügy szerepel: a szervezetnek az uniós adófizetők pénzére utazó csalók által kidolgozott komplex szisztémák elleni harcát bemutató 2.2. fejezetben, a beszámoló 16. oldalán a „Kamucégek és nem valós ügyletek” alfejezetben a példák közt az alábbi leírást találjuk:

“In another case, OLAF received allegations concerning two closely related companies which had received European Regional Development Funds in order to implement two projects aimed at developing circular broadband networks in rural Hungary. The total value of the two projects, including the ERDF grant and the contributions of the two companies was approximately EUR 12 million. OLAF investigators discovered that both beneficiaries subcontracted 100% of the works to the same general construction company. This contractor further subcontracted both jobs through a complex chain involving four layers. OLAF established that this complex chain was used to disguise the transfer of EUR 4.9 million back to one of the original beneficiaries in Hungary through a third party in another Member State. In this way, the two beneficiaries created artificial circumstances in order to increase the project value and to receive undue EU funding. OLAF recommended that the European Commission Directorate-General for Regional and Urban Policy recover the misused amount of roughly EUR 3.6 million. OLAF issued a judicial recommendation to the competent national authorities to initiate criminal proceedings.”

Mindez magyarul körülbelül az alábbiak szerint hangzik:

„Egy másik ügyben az OLAF-hoz bejelentés érkezett két, egymással szoros kapcsolatban álló cégről, amelyek Magyarországon vidéki szélessávú hálózati fejlesztésekre kaptak az Európai Regionális Fejlesztési Alapból támogatást. A két projekt együttes értéke – az ERFA támogatását és a két cég hozzájárulásait is beszámítva – hozzávetőleg 12 millió euró volt. Az OLAF vizsgálói felfedték, hogy mindkét kedvezményezett ugyanazon építőipari fővállalkozónak szervezte ki a munkálatok 100%-át. Ez a szerződéses partner aztán mindkét munkát négy szerződési szint kialakítása mellett újabb cégekhez szervezte ki. Az OLAF megállapította, hogy az összetett szerződési lánc – a projekt értékének megemelésére és EU-s forrás jogosulatlan igénybevételére irányulva – azt szolgálta, hogy az elleplezze, hogy egy másik uniós tagállamban működő harmadik fél az egyik eredeti kedvezményezett számára 4,9 millió eurót utalt vissza. Az OLAF javasolta az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága számára, hogy intézkedjen hozzávetőleg 3,6 millió euró jogellenesen felhasznált összeg visszakövetelése érdekében. Az OLAF javaslatot tett a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok számára, hogy azok indítsanak büntetőeljárást az ügyben.”

A leírás alapján ez egy fontos és valóban kiemelt említést érdemlő vizsgálat, hiszen az OLAF szerint dokumentáltan túláraztak egy 12 millió eurós fejlesztést 4,9 millió euróval, és az uniós vizsgálók az erre létrehozott ötlépcsős céghálón belüli tranzakciókat is fel tudták göngyölíteni. Ez minimum költségvetési csalás, de jobb esetben akár korrupciós bűncselekmények (mindenekelőtt vesztegetés) feltárására is elegendő bizonyíték lehet.

Emellett természetesen a támogatások odaítélése megfelelőségének kérdését is vastagon felveti: majdnem kétszeres árat megítélni és – a jelek szerint – számlák alapján simán befogadni egy projektre azért még nálunk sem mindennapi.

Bár a beszámoló sem az érintett cégeket, sem a konkrét támogatási konstrukciót nem nevesíti, de elég konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy az ügyet más forrásokkal összevetve azonosítani lehessen. Ám ez most jóval nehezebb volt, mint például a 2014-es OLAF-beszámolóban szintén cégnevek nélkül szereplő, az Átlátszó cikksorozata alapján indult Body Map-ügynél.