„Van nekem egy digitális órám, az minden áramszünetnél ugye lenullázódik, és nulla óra nulla perctől indul újra. Na, azt én már ki is húztam a fenébe, mert így semmi értelme sincs” – magyarázott egy középkorú vendég a Bácsbokod központjában a kocsma pultja mellől, mikor a településen egyre gyakoribb áramkimaradásokról kérdeztük. „Ezt úgy kell elképzelni, hogy néhány másodpercre elmegy az áram, van, hogy napjában többször is. Olyan is van, hogy a tévén észre sem vesszük, hogy kikapcsolt, csak annyit, hogy na, már megint újraindul a beltéri egység.”
Bácsbokodon és az onnan néhány kilométerre lévő Bácsbordóson idén tavasszal kezdődtek az áramszünetek, és ugyan eleinte nem tulajdonítottak nagyobb jelentőséget a dolognak, de májusra-júniusra kifejezetten súlyossá vált a probléma. A feszültségingadozások és áramszünetek miatt tönkrement a helyi kisbolt egyik hűtője, leálltak az orvosi rendelő számítógépei, megbénult a polgármesteri hivatal hálózata, és a helyiek szerint tönkrement egy szolárium is.
„Nekem a tévémet baszta szét. Jött az egyik áramszünet, kikapcsolt, aztán nem kapcsolt vissza már. Hogy valami kárpótlást kitől kérhetek, vagy kaphatok-e, nem tudom, de úgy vagyok vele, hogy nem szólok én inkább senkinek, a pénz után járkálás többe kerül már, mint a tévé” – mondta egy biciklis férfi a Kossuth Lajos utcában. A község lakói persze tudnak az elromlott tévéknél, sütőknél, mosógépeknél és hűtőknél nagyobb károkról is, volt akinek a fejőgépe állt le, és amióta bármikor elmehet az áram, a kukoricadarálókat sem szabad magukra hagyni, mert ha az áramszünetkor megállnak, megtelnek kukoricával, és leég a motorjuk, amikor újra beindulnak.
A bácsbokodiakat az is idegesíti, hogy semmit nem tudnak az áramszünetek okairól. Kovács László bácsbokodi és Csomor László bácsborsódi polgármester egymástól függetlenül több levelet is írtak az ügyben a Nemzeti Közművek részeként működő NKM Áramhálózati Kft.-nek, de érdemi választ nem kaptak. Kovács a szolgáltatónak írt leveleit és a válaszokat fel is töltötte a Facebook-oldalára, ezekből látszik, hogy első megkeresésére egy sablonlevélben válaszolt a szolgáltató, azt írták, hogy a „feszültségkimaradásokat elsősorban a közcélú villamos elosztóhálózat érintett szakaszán kialakuló átmeneti zárlati jelenségek, illetve az ezen zárlati jelenségek következtében fellépő feszültségletörések okozhatták”.
A szolgáltató szerint ezek átmeneti jelenségek, amik maguktól megszűnnek, és általában nehezen felderíthető környezeti hatások, például a vezetékre lógó növényzet vagy villámcsapás idézheti elő őket, ráadásul a hibákat a rendszerük minden esetben regisztrálja, és éppen azért vannak ilyen áramkimaradások, mert a hálózat így védi meg a fogyasztókat a nagyobb károktól. A helyiek azonban értetlenül álltak a magyarázat előtt.
„Én úgy tudom, hogy a szolgáltató azt írta az önkormányzatnak, hogy ezzel a mi gépeinket védik. Hát, ez a gyakorlatban nem így csapódik le. Én az orvosi rendelőben dolgozom, és az egyik áramkimaradás után egy napig dolgozott az informatikus, amíg visszaállította az egész rendszert” – mondta egy középkorú nő, de a házitej-automatánál vásárló nyugdíjas sem tudta jobban értelmezni a helyzetet: „én az újságban olvastam, mit mondott a szolgáltató, ott külön okot nem mondtak, csak valami olyat, hogy az a jó, hogy ilyen rövid az áramszünet, mert ezek a rövidek akadályozzák meg, hogy hosszabb áramszünet legyen, vagy valami ilyesmi”.
