Már nem 1,5 vagy 2, hanem legalább három Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedésről beszél a WMO; sürgősen szükség van a párizsi klímacélok újragondolására.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) előzetes adatai szerint a 2015 és 2019 közötti időszak a legmelegebb egymást követő öt év volt az időjárási feljegyzések 150 évvel ezelőtti kezdete óta,
az átlaghőmérséklet ebben az időszakban világszerte 1,1 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1850-1900 közötti időszakban.
Az előző ötéves periódussal összehasonlítva a hőmérsékletnövekedés 0,2 Celsius-fokos volt – derült ki a világszervezet új klímajelentéséből, amelyet az ENSZ hétfőn kezdődő New York-i klímacsúcsához időzítve vasárnap tettek közzé.
A legfrissebb adatok megerősítik az elmúlt évek folyamatait, ugyanis az elmúlt négy év volt a legmelegebb 1850 óta. Arról is tanúskodnak, hogy 2019 júliusa, amelyet különösen Európában számos kánikula jellemzett, megdöntötte az abszolút hőmérsékleti rekordokat. A számos tudományos intézettel együttműködve készült jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy
ha betartanák a 2015-ös párizsi klímaegyezmény minden vállalását a gázkibocsátás csökkentésére, még akkor is 2,9-3,4 Celsius-fokkal lenne magasabb a hőmérséklet a Földön az évszázad végére.
„Ha a párizsi klímaegyezményben megjelölt 1,5 Celsius-fokban akarjuk korlátozni a hőmérsékletnövekedést, akkor az országoknak meg kellene ötszörözniük erőfeszítéseiket a szénkibocsátást illetően, vagy legalábbis háromszorosára növelni, ha 2 Celsius-fok alatt akarjuk tartania az átlaghőmérséklet növekedését 2100-ig” – vélik a jelentés készítői.
„A klímaváltozás minden jele és következménye – a tengerszint-növekedés, a tengeri jég elvesztése, a szélsőséges időjárási viszonyok – erőteljesebben érezhetővé váltak” – olvasható a jelentésben. Az antarktiszi és a grönlandi jégtakaró gyors olvadása még inkább felgyorsítja a folyamatokat – mondta Petteri Taalas, a WMO vezérigazgatója. Sürgősen szükség van arra, hogy ambiciózus klímacélokat határozzunk meg, hangsúlyozták.
ENSZ: jön a klíma-apartheid
Emlékeztetőül: az ENSZ idén kiadott egy jelentést, amiből kiderül: már az 1,5 fokos hőmérséklet-növekedés hatásai is katasztrofálisak lennének – a változás a klímarendszer felborulását, szélsőséges időjárási jelenségeket és tömeges kipusztulási hullámot okoz. Ami a 2 fokot illeti, úgy pedig már milliárdok maradnak ivóvíz nélkül – és ezt még optimista becslésnek nevezték.
A kutatást vezető különmegbízott „klíma-apartheidnek” nevezte a következő évtizedeket, minthogy a gazdag országok – azokon belül is a leggazdagabb rétegek – számára dolgozó ipar az emberiség legszegényebb részének teszi tönkre az életét. Az adatok azt mutatják, hogy a klímaváltozás következményeinek háromnegyede a fejlődő országokat sújtja, miközben az ott élők egészen minimális szerepet játszanak a légkör felmelegedéséért leginkább felelős szén-dioxid-kibocsátásban.
Mindezek ellenére, még a jelenlegi karbonemissziós célokat sem sikerül tartani, és a kormányok minden évben újabb 5,2 billió dollárt öntenek a fosszilis tüzelőanyagok iparágába.
