Hiába dicsekszik a kormány a bajba jutott adósok megmentésével: a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb fogyasztóvédelmi jelentéséből az derül ki, hogy 2018 végén 109379 volt a bedőlt jelzáloghiteles-szerződések száma – írja az Azenpenzem.hu. Bár az MNB azt hangsúlyozza, hogy a számok fokozatos javulást mutatnak, valójában ezeknek az adósoknak a helyzetére senki nem kínált megoldást.
Az MNB adatai szerint 2013 végén 164 ezer késedelmes jelzáloghitel-szerződés volt, amiből közel 40 ezer a Nemzeti Eszközkezelőhöz került. Ezek az adósok voltak a szerencsések, az ő lakhatásuk ugyanis megoldódott. Az ingatlanpiac élénkülésének köszönhetően többen önkéntesen értékesítették az ingatlanokat, de a kényszerértékesítések is tovább csökkentették a késedelmes szerződések számát. Így az 5 évvel korábbi 164 ezerből körülbelül 80 ezer nem teljesítő jelzáloghitel-szerződés maradt. Mindezzel egy időben azonban további szerződések dőltek be: az MNB adatai szerint 2013 vége óta mintegy 29 ezer korábban teljesítő szerződés is késedelembe esett. Ezek jelentős része szintén 2010 előtti.
Vagyis a most számon tartott közel 110 ezer bedőlt szerződés döntő része a válság előttről való – ezeknek az ingatlanhiteleseknek tehát nem jutott segítség.
Miközben 2013 végén a nem teljesítő jelzáloghitel-szerződések közel 70 százaléka még a hitelintézetek mérlegében volt, ez az arány 2018 végére 27 százalékra mérséklődött. A követelésértékesítések következtében a hitelintézetek mérlegén belül a 90 napon túl késedelmes háztartási hitelek összes háztartási hitelhez viszonyított aránya 4,5 százalékra csökkent a csúcsot jelentő közel 20 százalékos szintről. Vagyis a bankok mérlege szépen mutat, csak éppen a problémák nem szűntek meg.
A követeléskezelőkkel pedig rengeteg a gond. Általános, hogy a banki tartozásokat felvásárló cégek elképesztő költségekkel növelték a hátralékot, nem adtak az adósok számára megfelelő tájékoztatást, ráadásul sokszor a korábbi egyezségeket, sőt befizetéseket is figyelmen kívül hagyják. Az MNB idén adott ki felügyeleti ajánlást, ami megfelelő ellenőrzés és fellépés esetén javíthat a helyzeten. A követeléskezelők különben sokszor olyan olcsón vehetik meg a bedőlt hiteleket, mely összegért akár végtörleszthetnének az adósok is. Ennek kapcsán az uniós bíróság mondta ki nemrég, hogy a bankoknak jogában áll adósságban tartani ügyfeleiket, nem kötelesek nekik maguknak eladni tartozásukat.
Az ingatlanpiaci élénkülés egyenlőtlenül érintette az adósokat, írja még a gazdasági portál az MNB-jelentés nyomán. A késedelmes jelzáloghitel-adósok 72 százaléka városokban és községekben él. Az állomány mintegy 58,4 százaléka esetében a hitelfedezeti arány meghaladja a 100 százalékot, azaz az ingatlan értékesítése esetén sem biztosított a késedelmes követelés teljes körű kiegyenlítése.
A jelenleg teljesítő hitelek közül az MNB 210 ezer szerződést tart kockázatosnak.
Ezek azok a változó kamatozású ingatlanhitelek, amelyeknél egy kamatemelkedés súlyos gondokat okozhat. Közülük 129 ezer szerződés újabban felvett, változó kamatozású, legalább 10 éves futamidejű, de vannak forintosított, régi devizahitelesek is. Az MNB adatai szerint jelenleg 80 ezer volt devizahiteles lehet a jövőben problémás.
