Utolsó előtti helyen áll Magyarország az unióban a nemek közötti egyenlőség szempontjából. A magyaroknál csak a görögök kaptak kevesebb pontot a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének évente megismételt kutatásában.
Az európai ranglistát továbbra is Svédország vezeti 83,6 ponttal, majd Dánia következik 77,5 ponttal. Magyarország az utolsó előtti, 27. helyet szerezte meg 51,9 pontjával a maximálisan adható 100-ból. Ez azt jelenti, hogy 2005 és 2017 között csupán 2,4 pontot sikerült javítania, a 2005-ös eredményhez képest így két hellyel hátrébb csúszott. Az EU-átlagtól 15,5 ponttal maradt el Magyarország, az első helyen végzett svédektől pedig 31,7 ponttal.
A kedden közzétett jelentés szerint egyébként az EU egészének pontszáma is csupán egy ponttal nőtt a 2017. évi mutató óta, így most az uniós átlag 67,4 ponton áll a 100-ból.
Miért lett ilyen alacsony a magyar pontszám?
A jelentés szerint Magyarország pontszáma minden vizsgált területen alacsonyabb volt, mint az uniós átlagé, de a legrosszabbul mégis a „hatalom” terén teljesített, ami a döntéshozásban fennálló egyenlőtlenséget vizsgálta. Az unióban ez fejlődik a leggyorsabb ütemben, de Magyarország csak 20,6 pontot ért el a 100-ból. Nem csoda, hogy ilyen kevés pontot kapott, mivel kevesebb nő van vezető beosztásban, kevesebb a női képviselő és miniszter a politikában, és a női kutatók, mint máshol Európában. A jelentés szerint eközben az állami tulajdonú médiában a női vezetők aránya 30,4 százalékos.
A második legrosszabbul az „idő” kategóriában szerepelt Magyarország, ahol 6,8 pontot rontott előző eredményéhez képest és csupán 54,3 pontot szerzett – ez azt mutatja, hogy a házimunka, idős- és gyerekgondozás terén még mindig nincs egyenlőség. Jó példa erre az, hogy míg a nők 55,8 százaléka mindennap főz otthon, addig a férfiaknál ez az arány csupán 13,8 százalék.
