A fenti címmel tartott fórumot a Kecskeméti Városszépítő Egyesület csütörtökön a város főkertészének, Győri Andrásnak a meghívásával.
1 / 6
Új galéria
Király József, az egyesület elnöke felhívta a figyelmet bevezetőjében, hogy a klímaváltozás egyértelműen Kecskemét és környékén is érzékelhető. Amit ezért tehetünk, hogy a saját környezetünk zöldfelületeit növeljük és gondozzuk közösen, jelentős önkormányzati szerepvállalással, az itt élőkkel és dolgozókkal együttműködve. Nem elegendő tehát, ha csak ültetünk, a fenntartás, megóvás és gondozás is nagy szerepet ró a társadalmunkra, mindenkinek ki kell venni a részét a feladatból.
Hozzátette, hogy a déli iparterület folyamatos növekedésével egyidejűleg 30%-kal csökkent a zöldfelületek száma Kecskeméten, így azonnali lépésekre van szükség. Ezért a Kecskeméti Városszépítő Egyesület kezdeményezi, hogy az önkormányzati tulajdonú földterületek felülvizsgálatával kezdődjön meg egy erdőültetési program. Mindemellett szükség van a városi részeken is a folyamatos faültetésekre, hiszen az öreg fák biológiai aktivitása már nem akkora, mint fiatalabb társaiké.
A KVSZE már régóta dolgozik a város zöldfelületeinek gondozásán és bővítésén. A virágos balkonok akciójuk évről-évre nagy sikert aratott. Korábban 2000 facsemetét osztottak szét a lakosság számára, tavaly pedig a 650 éves Kecskemét sorozaton belül is faültetési programot bonyolítottak 650 facsemetével. Idén a városi oktatási intézményeinek kertjei kerültek középpontba, barackfákat ültetnek.
A felvezető után Győri András hangsúlyozta, hogy nem lesz elég, amit az elmúlt évtizedekben tettünk a környezetért, sokkal többre lesz szükség. Jelenleg kevés az a felület, amely tényleges ökológiai kondicionáló hatással vannak településünkre.
A városon kívüli és belüli zöldfelületek összekötése, úgynevezett zöld folyosó létrehozásával valósulna meg. Ez a kihívás még Kecskemét előtt áll, a lakossággal, civil szervezetekkel egyeztetve és közreműködve készítenék el a cselekvési tervet.
Több akcióterület van már a koncepcióban a Kaszap utcától kezdve a Kristály térig, összesen 24 helyszín. Ezek kialakítása pénzkérdés is, egyik percről a másikra ezeket nem lehet megoldani, de 2021-ig elő vannak irányozva. Ezen felületek gondozása és megóvása a helyi közösségek hathatós segítsége nélkül nehezen lesz megoldható. Ezért kérik a lakosság segítségét.
Fontos a meglévő értékek védelme is. Ezen területek (zöldfelületek és vízgyűjtők) felülvizsgálata zajlik, jövőre már meg is kaphatják a védettséget (pl. Milliomodik hektár parkerdő), és onnantól több szankcionálási lehetősége is lesz a városnak a környezetszennyezőkkel szemben.
Jó példaként említette a KVSZE és további civilszervezeteken túl a 10 millió fa mozgalmat, amely már a városban is aktívan tevékenykedik. Mint mondta, óriási feladatra vállalkoztak országszerte, de közös összefogással november 9-én elindult az akciójuk, nagyjából 1000 fa került elültetésre Kecskeméten. Ezt a tendenciát kell folytatni, minél több civil kezdeményezést felkarolni és támogatni, de fontos, hogy ezeket a növényeket utána az ott élőknek is gondozni, óvni kell.
A kérdések és válaszok során sok érdekes témakör merült fel, ezekből szemlézünk párat.
Közművek kontra fák
Az a furcsa helyzet van ma Magyarországon, hogy a közműveknek van védettsége a fáknak pedig nincsen. Ezen dolgoznak már helyi és országos szinten is, de a kérdéskör még nincsen rendezve. Így fordulhatott elő Kecskeméten is a Mária utcában, hogy nem sikerült betartani a fásítás során az előírt távolságokat. Vannak szolgáltatók, amelyek szó nélkül kivágják a fákat, de a többség igyekszik a párbeszédre. A fák jogait még ki kell vívni.
A városi karácsonyfa kérdése
