A központi költségvetésből és a TAO-támogatásból is milliárdok ömlöttek a profi labdarúgásba, miközben néha lelkes amatőrök is verik a magyar válogatottat.
„Ezek a pénzek nem az élsportba mennek, vagy nemcsak az élsportba mennek, hanem természetesen a tömegsportba is és az utánpótlásba is. És ha egyszer valóban egy nagyon jó magyar válogatottat akarunk, akkor azt az utánpótlás támogatásán keresztül lehet megvalósítani” – mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón arra a kérdésre, hogy mégis miért olyan fontos a futball a magyar kormánynak.
A kancelláriaminiszter válasza után az mfor.hu megpróbálta számszerűsíteni, mennyi is az az összeg, ami az utánpótlás-nevelésre ment el 2011 és 2018 között. Már csak azért is indokolt az összesítés, mert a 2011-ben bevezetett TAO-támogatási rendszer elsősorban ezt hivatott fejleszteni; a TAO pedig a Kúria döntése szerint is közpénznek számít, csak épp nem az államkasszába, hanem sportklubokhoz kerül.
A portál becslése nyomán kiderült: hiába mentek százmilliárdok a labdarúgásba 2011 óta, ennek csak egy töredéke szolgálta közvetlenül az utánpótlás-nevelést.
A központi költségvetésből és TAO-támogatásokból mintegy 791 milliárd forint ment a magyar labdarúgásba, aminek csupán 21 százaléka, vagyis 162 milliárd forint mehetett a jövő focistáinak kinevelésébe.
Ez azt jelenti, hogy évente mintegy 100 milliárd forint áramlott 2011 és 2018 között a fociba, 20 milliárd ebből csak az utánpótlás-nevelésre ment el. A fennmaradó 80 milliárdot pedig olyan tételek alkotják, mint például létesítmény-fejlesztés, működési támogatás vagy a határon túli akadémiák támogatása.
Bár iszonyatos összegek mennek el csak a profi focira, a támogatás csak néha vezet látványos eredményekhez – mutat rá a lap. Igaz, odáig talán már sikerült eljutni, hogy 1-2 NB I-es klubnak van esélye a nemzetközi kupák csoportkörébe is bejutni, ám ez aligha tekinthető a kormányzat sportpolitikai eredményének, a költségvetési kiadások megtérülésének, hiszen bőven jut pénz arra, hogy külföldről magas fizetést kínálva az NB I színvonalából kiemelkedő játékosokat szerződtessenek; tehát ez sem a versenyképes utánpótlás kineveléséről szól.
A válogatott szintjén pedig legfeljebb villanásnyi sikereket lehet elkönyvelni, miközben az elmúlt években a sportágra zúduló pénzek ellenére a mélypontot is sikerült elérni.
Olyan csapatoktól kapott ki a magyar válogatott, amely sokkal inkább lelkes amatőrökből állt, mint óriási fizetéseket felmarkoló profikból – ez történt az andorrai vereség esetében is.
A portál összehasonlításként megmutatta, hogy a labdarúgásba ölt átlagos évi 100 milliárd forint milyen nagy tétel. Ez :
• 13 milliárddal több, mint amennyi bevétele van a Nemzeti Innovációs és Kutatási Alapnak,
• 25 milliárddal több, mint amennyit a kormány álláskeresési ellátásokra fordít idén,
• ennél kicsivel többet fordít a kormány táppénzre,
• a 100 milliárd közel a harmada annak az összegnek, amit idén a kormány gyógyszertámogatásra fordít.
• Ebből évente 26 Pancho Arénát lehetne felhúzni, de 6 Groupama Aréna is kijönne belőle.
Az utánpótlás-nevelésre fordított évi 20 milliárd forint pedig
• csupán 3 milliárddal kevesebb annál az összegnél, amit a kormány foglalkoztatási és képzési támogatásokra költ idén,
• fele ekkora összegből gazdálkodik idén a Nemzeti Kulturális Alap,
• 7 milliárddal kevesebb, mint amennyi idén védőnői szolgáltatásra, anya-, gyermek- és ifjúságvédelemre jut,
• 3,5-szer több, mint amennyit otthoni szakápolásra szán a kormány,
• és kijönne belőle évente 5 Pancho Aréna.
• Ha 10 millió forinttal számolunk, akkor ebből 2000 lélegeztetőgépet lehetne venni.
