A Népszava a Pénzügyminisztérium decemberi költségvetési jelentése alapján azt írja, a magyar gazdaság növekedése megközelítette az 5 százalékos ütemet, és több száz milliárd forintnyi terven felüli bevételre tett szert a költségvetés.
A II. Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése után az új célkitűzés az lett, hogy a jövedelmekkel szemben a fogyasztást adóztassák, azóta a fogyasztási adóbevételek megnőttek, de a jövedelemtípusúak is, legalábbis a lakosságé, a cégek jövedelmeit terhelő adók reálértéken gyakorlatilag szinten maradtak, sőt egyes befizetéseik, például a társasági adóbevételek csökkentek is tíz év alatt.
A 2018-as 380 milliárd után 2019-ben a Pénzügyminisztérium szerint alig 303 milliárd forintnyi társasági adót fizettek be a cégek (jellemzően a magyarországi hazai nagyvállalatok és a multik).
A költségvetés társaságiadó-bevételei utoljára 2000-ben voltak alacsonyabbak, mint tavaly.
A befizetések főleg a társasági nyereségadó kulcsának visszavágása miatt csökkentek: 2010-ben 19 vagy 10 százalék volt az adó kulcsa az árbevételtől függően, ez 2017-től 9 százalékra csökkent.
A 77 milliárd forintos csökkenést a PM úgy magyarázta, hogy tavaly eltörölték a cégek decemberi adóelőleg-feltöltési kötelezettségét, így az adójukat csak idén, a mérleg készítése után, májusban kell az érintett cégeknek befizetniük. A PM szerint a magyar cégek idei társasági adólapja (várható nyeresége) 6823 milliárd forint lesz, ami tavaly 5600-6000 milliárd forint között lehetett, ebből a nyereségből szedett be az állam 303 milliárd forintot, azaz a teljes nyereség 5 százalékát.A társasági adó kulcsa valójában 9 százalék, de a számtalan kedvezmény után a tényleges adóteher 5 százalék körüli összegre csökken.
A Népszava szerint több szakértő is úgy látja, a társasági adó hatálya alá tartozó cégeknek ez az ország szinte adóparadicsom.
A három kisvállalati adóból (eva, kiva és kata) tavaly 272 milliárd forint folyt be, vagyis a kis cégek összesen közel annyi adót fizettek be, mint a nagyvállalatok.
Eközben a lakosság adóterhei nőttek: 2010-ben 1860 milliárd forint folyt be tőlük a kincstárba, 2014-ben pedig még kevesebb, 1753 milliárd.De 2018-ban már 2698 milliárd, a növekedés 2010 óta 45 százalékos.A lakossági befizetések a személyi jövedelemadóból, az illetékbefizetésekből és a gépjárműadóból jöttek. Az utóbbiból tavaly 50 milliárd folyt be, azaz érdemben nem változott, míg az illetékbevételek 10 év alatt 158 százalékkal nőttek, tavaly már 215 milliárdra rúgtak a lakásárak jelentős emelkedése miatt. Szja-ból tavaly 2424 milliárd folyt be, 37 százalékkal több, mint 2010-ben, főleg az utóbbi 3 év béremelései és kicsit a jövedelmek fehéredése miatt.
2010 és a 2019 között a fogyasztási típusú bevételek 92 százalékkal nőttek, tavaly már 6140 milliárd forintra. Az áfa-bevételek megduplázódásának több oka van: a gazdasági növekedés magával húzta a jövedelmeket, és így a lakosság fogyasztását is, és még az évtized elején több olyan áfa-bevételt fehérítő lépést tett a kormány (online kasszák, elektronikus árukövetés, online számlázás), amik nagyon kockázatossá tették az áfacsalást. (A NAV áfa-beszedési hatékonysága már közelíti az EU-s átlagot.)
A magas áfa-bevételekben az is közrejátszik, hogy a világon itt a legmagasabb a forgalmi adó a 27 százalékos fő kulcsával, bár egyre több minden kerül át kedvezményes forgalmiadó-körbe, így a áfa-terhelés 20 százalék körüli lehet.
(Népszava)
