Megugrott tavaly decemberben az infláció. A drágulás üteme a novemberi 3,4 százalékról négy százalékra emelkedett, ami ebben a tartományban már komoly emelkedésnek számít akkor is, ha erre a jegybank és az elemzők is előre figyelmezettek. Sőt, az elemzői és jegybanki vélemények szerint itt még nincs vége az áremelkedéseknek, az idei első negyedévben négy százalék fölé is gyorsulhat az ütem. A molnárok már jelezték, hogy ők 3-5 százalékkal emelik ezekben a napokban a liszt árát, amire ha a pékek is ráteszik a költségeiket, a kenyér és pékáruk ára 10-15 százalékkal emelkedhet a következő hetekben – nyilatkozták a Világgazdaságnak malom- és sütőipari érdekvédelmi képviselők. Decemberben három tényező miatt szaladt el az árindex: leggyorsabban a szeszes italok és a dohánytermékek drágultak, 12 hónap alatt 8,4 százalékkal nőtt az áruk, ezen belül a dohánytermékek ára 12,3 százalékkal volt magasabb, részben az adóemelések miatt.
Az inflációt felfelé húzta az élelmiszerárak növekedése is, amelyek átlagosan 5,9 százalékkal emelkedtek, de a sertéshúsárak 23,7 százalékkal, a párizsi, kolbász 13,2, a cukor 12,2, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 8,3 százalékkal drágultak. Az infláció megugrásának harmadik oka az olajár, így az üzemanyagárak emelkedése volt. A következő hónapokban az árak tovább emelkednek. A gyengülő forint tovább ront a helyzeten, ám az elemzők egyöntetű véleménye és jegybank jelzése szerint nem lesz alapkamat-emelés, így forinterősödésre sem lehet számítani. Tavaly egész évben 3,4 százalékkal emelkedtek az árak, a fölfele mutató trendet jól mutatja, hogy eredetileg a kormány 2,7 százalékos pénzromlással tervezett 2019-re.
Az év utolsó hónapjában felpörgött a pénzromlás, ezt jól mutatja, hogy tavaly októberben még 2,9 százalékos volt az infláció, ezt követte a novemberi 3,4 százalékos, majd jött a decemberi 4 százalékos emelkedés. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint ezzel együtt a 4 százalékos decemberi infláció megfelel a várakozásoknak, vagyis annak mértéke nem okozott meglepetést. Elsősorban az üzemanyagokhoz köthető úgynevezett bázishatás pörgette fel az inflációt, 2018 decemberében ugyanis csökkentek az üzemanyagárak – fogalmazott a szakember. Hozzátette: a szolgáltatások árának emelkedése az év egészében felfelé húzta az inflációt. A változékony élelmiszer- és energiaárak, valamint a hatósági árak nélkül számolt maginfláció szinten magas, 3, 9 százalék maradt decemberben. A K&H szakértője szerint a mostani kilátások alapján 2020-ban a tavalyit minimálisan meghaladó, 3,5 százalék körüli éves átlagos inflációra lehet számítani.
A decemberi drágulás egyedi tételek következtében alakult ki és átmenetinek tekinthető – vélekedik Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is. A tavalyi alacsony bázis miatt januárban tovább emelkedhet az inflációs mutató, de a maginfláció mérsékelten csökkenhet. Mindezek fényében úgy véli az elemző, hogy a jegybank továbbra is kitart a gazdaságösztönző monetáris politika mellett, miközben az infláció a tavalyi 3,4 százalék után 2020-ban 3,5 százalékos lehet.
Az infláció elleni küzdelem – elvileg – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges feladata lenne, ám a magyar jegybank rég nem ezt, hanem a gazdasági növekedés pörgetését tekinti fő céljának. Az MNB definíciója szerint akkor van árstabilitás Magyarországon, ha az árak emelkedése nem haladja meg a három százalékot, illetve a három százalék körüli plusz/mínusz egy százalékos toleranciasávot – vagyis a a négy százalékot. Ezt a négy százalékos határt ütötte meg decemberben az inflációs mutató és az elemzői-jegybanki előrejelzések szerint idén január-februárban meg is haladja azt – vagyis a jegybanknak lépnie kellene, ha a saját szabályait szigorúan venné. Az MNB azonban, mint azt a legutóbbi inflációs jelentésében kifejtette, arra számít, hogy 2020 közepétől a mutató visszatér a három százalék közelébe. Így nem lehet arra számítani, hogy a szigorítana monetáris politikáján, pláne, hogy kamatot emeljen, ami pedig jót tenne az újra a történelmi mélypontja felé menetelő forintárfolyamnak is.
Az MNB szerint a lakosság inflációs várakozási stabilan három százalék körül szóródnak – vagyis az inflációs félelem nem alakult ki a lakosságban. Ehhez képest vár a jegybank is átlagosan 3,5 százalékos inflációt vár, ám az élelmiszerárak 2020-ban várhatóan hat százalékkal, a szolgáltatások (fodrász, szerelő) 4,7 százalékkal, az alkohol és dohánytermékek pedig 6,6 százalékkal emelkednek. Az üzemanyagok és a szabályozott (energia)árak is 1,5 százalékkal emelkednek az idén az MNB előrejelzése szerint. A lakosság jelentős része az élelmiszerárak illetve az üzemanyagárak változásán keresztül érzékeli az inflációt, ebből a szempontból 2020 kettős év lesz, hisz az előbbiek messze átlag felett, míg benzinárak átlag alatt emelkedhetnek.
