2020. január 1-től az állatvédelmi törvényben foglalt előírások megtartásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a megyei kormányhivatal látja el. Eddig a jegyzők foglalkoztak az állatokkal kapcsolatos bejelentésekkel. A változás életszerűségéről Mészáros Gabriellát, a Magyar Állatvédők Országos Szervezete (MÁOSZ) elnökét kérdeztük. – A rendeletalkotók a két rossz megoldás közül a kisebbik rosszat próbálják megvalósítani – kezdte magyarázatát az állatvédő. – Nagyon sok jegyző nem is tudta, hogy első számú állatvédelmi hatóság is. Az, hogy nemsokára a helytelen állattartásról szóló bejelentéseket, birtokvédelmi eljárásokat az esetek helyszínétől távol kezelnek, eleve megnöveli az intézkedések idejét. Igaz, az sem jelentett kielégítő megoldást, hogy eddig ezekkel az ügyekkel a közelebb lévő jegyzők foglalkoztak, mert nem volt apparátusuk a határozatok végrehajtatáshoz. Éves szinten több ezer ilyen bejelentés érkezett be, kérdés, hogy a 19 hivatal meg tud-e ezekkel birkózni. Mi ezért egy olyan intézményrendszer felállítását szorgalmazzuk, ahol az állatvédelmi és állategészségügyi kérdések egy kézben összpontosulnak.
Annak, hogy az ilyen ügyek a kormányhivatalokhoz kerülnek, egy haszna mindenképp lehet: sok kistelepülésen volt megfigyelhető, egyesek azért féltek bejelentést tenni a közelükben lévő hivatalokban, mert féltek a megtorlásoktól. Tartanak állatot olyanok is, akik nem akarnak, vagy nem alkalmasak rá, sok pszichoszociális gonddal küzdő pedig állatkínzásban éli ki indulatait. A kutya vagy macskakínzás eleve rendőrségi ügy, ott más az ügymenet, azonnali intézkedés szükséges. Magyarországon az ebrendészeti ellátórendszer omladozik, nagyon elavult, drága fenntartani, rossz irányba megy, mert nem szorgalmazza a megelőzést, az ivartalanítást. A megoldást a „killing policy” gyakorlata jellemzi, mert olyan nagy létszámban vannak kóborkutyáink, hogy lassan kezelhetetlenné válik a helyzet, ha nem kezdődik hamarosan egy országos ivartalanítási program. Ma hajlamos a kormányzat, a jogalkotók, de a lakosság is úgy kezelni a kóborkutyákat, mint a szemetet, de ennek a „szemétnek” van négy lába, odébb megy és hathavonta meghatszorozza önmagát.
Egy olyan ebrendészetért és állatvédelemért felelős kormánymegbízottra, vagy minisztériumi apparátusra lenne szükség, ami a területet egy kézben tartja, és komplex megoldásokat tud alkalmazni. Az önmagában nem sokat ér, ha az ügyeket az egyik fiókból a másikba, a jegyzőkéből a kormányhivatalokéba tesszük, ettől az alapproblémák nem oldódnak meg.
De nem csak a kutyák okoznak gondot, kóbormacskából még több is van, de ők rejtetten, vadászva, önállóan meg tudnak élni. Mivel egyelőre nem támadnak meg haszonállatokat, gyerekeket a tízóraijukért, nem okoznak ilyen problémákat, kevesebb figyelem esik rájuk, pedig az ő helyzetük is intézkedésekért kiállt – jegyezte meg végül Mészáros Gabriella.
Kutyatartás vizsgával
Bécsben vizsgát kell tenniük bizonyos kutyafajták tartóinak. A listára harci- vagy hasonló kutyák kerültek fel, amelyek veszélyessé válhatnak. A staffordshire terrier, a bullterrier, a masztiff, a pitbull terrier, és a rottweiler szerepel többek között a felsorolásban. A vizsgán a következőkre kíváncsiak: hogyan viselkedik a kutya pórázon vezetve, szájkosár viselésekor; ellenőrzik a mancsokat, füleket. Hogyan hajtja végre az egyszerű parancsokat. Az ebeknek meg kell küzdeniük szimulált városi követelményekkel, konfliktusmentesen kell viselkedniük emberek között.
