Lejer Zoltán: Nem lehet tovább halogatni a belvárosi közlekedés ügyét

0

Lejer Zoltánnal, a Környezetvédelmi, Városrendezési és Agrár Bizottság elnökével beszélgettünk:

    • a lecsökkent kecskeméti zöldfelületek visszapótlásának lehetőségeiről,
    • a kiskörút egysávosításának tervéről,
    • a városi mezőgazdaságról,
    • egy új közétkeztetési rendszerről és
    • egy megálmodott piknikparkról az egyetem mellé.

Egy Kecskemétről készült kutatásból tudtuk meg, hogy a városban az elmúlt 15 évben közel 30%-kal csökkent a zöldfelületek nagysága. Milyen lépéseket terveznek, hogy a kedvezőtlen folyamatot visszafordítsák?

A következő két évben el kell indulnia egy olyan átfogó zöldfelületképzési programnak, a faültetés mellett akár zöldtető, zöldhomlokzat formájában, ami segíthetné a folyamat visszafordítását. Szóba került továbbá a zöldék program, ami lényegében a város átszellőztetését segítené elő. A városunkban nagyon sokszor mérnek kritikus határértékeket. A levegő szennyezettsége most és a következő napokban is meghaladja az egészségügyi határértéket, amivel idővel jelentős káros egészséghatások jelentkezhetnek. A problémát mindenkinek komolyan kellene venni.

És van erre forrás elkülönítve?

A költségvetésben arra vonatkozóan nincs külön tétel, hogy a közel 30%-os zöldfelületcsökkenést orvosolják. A költségvetésben a zöldfelületekre és környezetvédelemre 60 millió forint lett elkülönítve, ami lényegében a parkok karbantartására és kisebb programokra fordítható. Polgármesteri ígéret van arra, hogy az általános tartalék terhére bizonyos környezetvédelmi programok év közben is költségvetés módosításával lesznek finanszírozva.

A városi közlekedés kulcsterület, enélkül nem beszélhetünk fenntartható városról. Milyen javaslatokkal áll elő a szakbizottság a jobb és környezetbarátabb közlekedés érdekében?

A városüzemeltetési bizottsággal közösen fogunk előterjeszteni arra vonatkozóan javaslatot, hogy érdemben tehermentesítsük a belvárost. A kérdést évek óta tologatják, de most már nem tűr halasztást a belvárosi közlekedés reformja. Előnyt kell, hogy kapjon a tömeg- és a kerékpáros, illetve a biztonságos gyalogos közlekedés. Az autózást vissza kell szorítani a belváros szívében, részükre parkolót kell biztosítani a nagykörút vonalán.

Mi lesz a kiskörúttal? El tudja képzelni, hogy egy sáv legyen csak fenntartva az autók részére, illetve a másodikon buszok, kerékpárok haladhassanak csak?

Többekben megfogalmazódott már a kiskörút egysávosítása. Ez lehetne az első lépés a belvárosi zóna tehermentesítésére. A nagykörút és a kiskörút közötti részen be lehetne vezetni a hurokrendszerű tömegközlekedést, illetve elsőbbséget adni a kerékpárosoknak, ahogy azt teszik nagyon sok nyugati városban is.

És támogatná a közgyűlés a kiskörút egysávosítását?

A kormánypártnak is az az érdeke, hogy a város élhető, tiszta és működőképes legyen, és hogy a belváros tehermentesítése valódi irányt vegyen. Természetesen, ha a részükről van egy kidolgozott programtervezet, azt a szakbizottság szívesen fogadja. Egy biztos, nem lehet tovább halogatni a belvárosi közlekedés ügyét.

A városi kertek programot többször említette. Mit jelent ez ma, amikor egyre kevesebben élnek közvetlenül a mezőgazdaságból?

Városunk jövőjében kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a városi mezőgazdaság. Egy olyan programon dolgozok, amely keretében közösségi tulajdonban lévő területen parcellákat jelölnénk ki városi kertészkedés céljából. Ez nem egyenlő a közösségi kertekkel. Több nyugat-európai városban is működnek ezek az összefüggő városi kertek, amelyek zártak, városi tulajdonban van, felparcellázott és megfelelő infrastruktúra áll rendelkezésre. Ezek a városi kertek egyszerre zöld szigetként is funkcionálnának, hogy elősegítsük a zöldfelületképzést városon belül. Hamarosan indítunk egy igényfelmérést. Főleg azokat a kecskemétieket keresnénk meg, akik emeletes házban, illetve a belvárosban laknak és igényük van a minőségi élelmiszer előállításra.

Kecskeméten több tízezren esznek napról-napra menzákon. Sok a kritikus hang. És a szolgáltatókkal most jártak le a 10 éves szerződések is. Hogyan képzeli el megújítani a közétkeztetést?

Akkor lesz fenntartható és minőségében megfelelő, illetve ellenőrizhető a közétkeztetés, ha a szükséges alapanyagok többsége 50-60 km-es körzeten belülről érkezik a konyhákba. Ezt úgy tudjuk elérni, ha érvényt szerzünk annak az elvnek, hogy a szolgáltató a kecskeméti és környékbeli gazdák termékeit vásárolja fel. Itt nagy hangsúlyt kapnak az önkormányzatok, falugazdászok és más szervek, akiknek együtt kell működni a koordinációban. Erre jó példa Szarvas, ahol olyan előremutató gyermekélelmezési modellt hoztak létre, ahol az alapanyagok csaknem fele helyi termelőktől származik és nagy arányban használnak biozöldséget, illetve minimálisra csökkentették az élelmiszer-hulladékot.

A polgármester asszony arról beszélt, hogy a fürdő és az egyetem közötti területen egy rekreációs parkot terveznek. Vannak már részletek?

Részletek még nincsenek. A polgármester asszony arról beszélt a decemberi közgyűlésen, hogy akár az egyetem kertészeti és vidékfejlesztési karának bevonásával egy fiatalos rekreációs parkot lehetne tervezni a fürdő és az egyetem közé. A városvezetés konkrét tervvel még nem állt elő, várja a további javaslatokat. Az ötletet magam részéről támogatom, mert nagyon jó adottságokkal bír a terület. A közelben lévő víz miatt a klímája kellemes a nagyon meleg időkben is. Ide én el tudok képzelni egy szabadtéri koncertteret, sportrekreációs szabadtéri elemeket, gördeszkapályát is. Összességében ez egy piknikparkként funkcionálhatna, amelynek úgy kell mobilnak lennie, hogy nagyobb tömegeseményeket, például koncertet is lehessen itt megrendezni.

Vannak ügyek, amelyek csak akkor lesznek köztudottak, ha mi megírjuk ezeket.
Kérjük, támogassa munkánkat! A szabad sajtót.


1000 Ft5000 Ft10000 Ft


500 Ft1000 Ft3000 Ft