Az őstermelők és a volt TSZ-dolgozók csak alacsony nyugdíjra számíthatnak

A 2010-es évek derekán a Ratkó-korszak gyermekei tömegesen érték el a nyugdíjkorhatárt, beleértve a vidéken élő őstermelőket, volt TSZ dolgozókat és napszámosokat is. A nem fizetett járulékok, a pontatlan nyilvántartások és a hibás elszámolások miatt közülük sokaknak kellemetlen meglepetésben volt része, mivel rendkívül alacsony havi nyugdíj összegből kell(ene) tudniuk valahogy megélni. 

„Van egy jó és rossz hírem, melyikkel kezdjem? Kezdd a rosszal!” – szoktuk mondani gyakorta egymás között. A rossz hír jelen esetben sajnos az, hogy az őstermelők és volt TSZ dolgozók az elmúlt években kénytelenek voltak szembesülni a ténnyel, hogy sokuk csak nagyon alacsony a nyugdíjat fog kapni.

De mégis, mi lehet ennek az oka?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2018-as adatai alapján annak a 156.488. őstermelőnek, akik bevallásköteles összeget elérő bevételt szereztek kevesebb, mint 1/3-a, 47 ezer őstermelő fizetett valamilyen összegű járulékot.

A havi átlagban 10%-os nyugdíjjárulékot fizetők száma még ennél is kevesebb, 44.138 volt. A főállású őstermelők között ez a befizetett összeg átlagosan mindössze 16.347 forint volt.

Sajnos a volt TSZ dolgozókat nézve sem sokkal rózsásabb a helyzet. Az egykori tsz-ekben dolgozók nagy része megpróbált a mezőgazdaságban elhelyezkedni, és őstermelővé vált. Tették mindezt szakmai iránti érdeklődésből, vagy egyszerűen csak a sors hozta kényszerből.

Ezeket a számokat figyelembe véve jogosan vetődik fel a kérdés, az őstermelők és volt tsz-dolgozók milyen összegű nyugdíjra számíthatnak?

Miből lesz az őstermelőknek nyugdíja?

Az 1990-es években, a rendszerváltást követően gyökeresen alakult át a magyar mezőgazdaság, és ezzel együtt a vidéken élők élete is. Az állami gazdaságok és termelő szövetkezetek, TSZ-ek megszűnése miatt a vidéki emberek tömegei vesztették el a megélhetésüket.

Akik találtak munkát, ingázokká váltak, egy részük pedig vállalkozásba fogott. Az elsősorban mezőgazdasági térségek azonban nem sok esélyt kínáltak. Város és munkalehetőség nem volt a közelben, többen közülük kényszer szülte őstermelőkké váltak.

A szerencsésebbeknek, akiknek az őstermelői tevékenységük mellett főállásúk is van, egyszerűbb a helyzetük. Részükre a munkáltatójuk befizeti a megfelelő járulékokat, a nyugdíjba vonuláskor ez alapján fogják kapni a nyugdíjukat.

Egészen más helyzetben vannak azok az őstermelők, akiknek nincsen biztosítotti jogviszonya.

A kezdő őstermelők, illetve azok, akik a 8 millió forintnál nagyobb bevételt érnek el, a minimálbér után 10 százalékos nyugdíjjárulékot, illetve 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizetnek.

Speciális kivételt jelentenek az ún. „kistermelők”, vagyis azok az őstermelők, akiknek az éves bevétele a 8 millió forintot nem éri el. Nekik az előző évi – költségekkel csökkentett – bevételük 20 százaléka után kell a járulékot megfizetniük.

További kivétel, hogy akiknek az éves bevétele a 600 ezer forintot nem haladja meg, azoknak bevallást sem kell készítenie.

Nagyobb családoknál alkalmazott gyakorlat, hogy több családtag is kiváltja az őstermelői igazolványt és így, egyenként, az adómentes 600 ezer forintos bevételi határ alatt tudnak maradni. Az ő esetükben is erősen kérdéses, hogy mekkora összegű nyugdíjra számíthatnak majd.

Az őstermelők gyakran tévednek a nyugdíjjogosultságról

Visszatérő probléma, hogy sok őstermelő nincs azzal tisztában, hogy esetükben a nyugdíj jogosultságnak a járulék fizetésén túl egyéb felétele is van. Ez a feltétel pedig az, hogy a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év legyen.

A nyugdíjjárulék megfizetésével tehát az őstermelő önmagában nem válik biztosítottá, ehhez szükséges még az is, hogy az előírt 20 éves szolgálati időt meg tudja szerezni a nyugdíjba vonulásáig.

A nem jól tájékozott őstermelők ezért meglepődve tapasztalják a nyugdíjkorhatár elérésekor, hogy csak alacsony összegű nyugdíjra jogosultak a korábbi járulékfizetés ellenére is.

A volt tsz dolgozók nyugdíjával sincs minden rendben

Szintén rossz hír, hogy a tsz-ek 70-es, 80-as évekbeli nyilvántartásai néhol tévesek, és nem pontosan követhetőek.

A tsz dolgozók körében gyakori volt, hogy a házaspárként dolgozók esetében utóbb kiderült, hogy a háztartásbeliként is tevékenykedő, idénymunkákban besegítő nők jogviszonya rendezetlen volt, vagy be sem jelentték őket.

Azok tsz dolgozók, akiket a hajdani termelő szövetkezetek nem jelentettek be, sajnos csak nagyon kevés nyugdíjra számíthatnak. Számukra például kiemelten fontos lenne valamilyen nyugdíj megtakarítási forma elindítása, például önkéntes nyugdíjpénztár, máskülönben csak a 28.500 forint havi nyugdíjminimumra lesznek jogosultak.

Milyen lehetőségei vannak, ha őstermelőként szeretne nyugdíjat?

Sajnos sokan vannak, akiknek őstermelőként vagy volt tsz-dolgozóként már csak rövid idejük van hátra a nyugdíjas kor eléréséig. Ennek ellenére nekik is érdemes egy nyugdíjbiztosítási szakértő segítségét kérni, és ellenőrizni a biztosítotti jogviszonnyal és járulékfizetéssel kapcsolatos kérdéseket. Jó megoldás lehet ez azoknak, akik nyugdíjat szeretnének, és nem az első összeg kézhezvételekor akarnak meglepődni.

A tanácsadás teljesen ingyenes, semmilyen kötelezettséget nem jelent és minden olyan egyedi, személyes élettörténetből fakadó kérdést meg lehet vizsgálni, a mire egy cikk nem tud részletes választ adni.

Azok számára pedig, akik az őstermelői igazolvány mostanában váltják ki fiatalon, akár 16 éves kortól, egy időben elindított nyugdíj megtakarítás biztosítani tudja a nyugodt öregkort.

(x)