-
Csehországban 85, Romániában 75, Bulgáriában 60, míg Lengyelországban a fizetések 50 százalékát vállalja át az állam.
-
Több hazai kis- és közepes vállalkozás arra kényszerül, hogy elbocsássa a munkavállalóit a túlélés reményében.
-
A magyar lakosság 2/3-ának nincs három hónapnál hosszabb időre terjedő megtakarítása.
-
Az Orbán-kormány gazdasági intézkedései elsősorban a vállalatok érdekeit helyezi előtérbe.
-
A válság még jobban rámutat arra, hogy mennyire nincsenek megbecsülve anyagilag Magyarországon az ápolók, az egészségügyi- és szociális dolgozók
Minden európai kormány felismerte a koronavírus egészségügyre vonatkozó súlyos veszélyeit. Erre vonatkozóan a magyar kormány is fokozatosan egyre szigorúbb intézkedéseket vezet be a munkavégzés és a szociális érintkezések területein.
A járvány okozta gazdasági válságra adott kormányzati válaszok azonban eltérőek. Miközben egyre több európai tagállamban nyújtanak jelentős közvetlen pénzügyi segítséget a munkavállalóknak, addig Orbán Viktor kormánya elsősorban a vállalatok érdekeit helyezi előtérbe.
A magyar kormány által hozott új rendelkezések nem a munkavállalóknak, hanem a munkaadóknak kedvez. Szociális téren hozott intézkedések eddig nem nagyon történtek, a kilakoltatási moratóriumon, illetve a GYES, GYET, GYED jogosultságok meghosszabbításán kívül. Pogátsa Zoltán közgazdász szerint a hiteltörlesztések felfüggesztése sem a legnehezebb helyzetben lévőkön segít – véli a Nyugat-magyarországi Egyetem docense. Azt is hozzá teszi, hogy:
egyes felmerések szerint a magyar lakosság 2/3-ának nincs három hónapnál hosszabb időre terjedő megtakarítása.
Április elején meg kellene jönniük a fizetéseknek, és már most több tízezreknek a számlájára nem fog érkezni fizetés. Az átlag magyar háztartások a jövedelmük jelentős részét, mintegy harmadát költik rezsire. A járvány idején az államoknak a szokottnál is jobban megnő a mindennapi életbe való beavatkozás lehetősége, például azok esetében akik, most elveszítették a munkájukat, vagy csökkentett fizetéssel dolgoznak, esetleg fizetés nélküli szabadságra kerültek.
Több környező ország kormánya azzal igyekszik segíteni a bajba jutott munkavállalókon, hogy átvállalja a fizetések egy részét,
így mentve meg a munkahelyeket, a kis- és közepes vállalkozásokat, és az embereket az utcára kerüléstől.
Ausztriában 90 százalékát, Csehországban 85, Romániában 75, Bulgáriában 60, míg Lengyelországban a fizetések 50 százalékát vállalja át az állam.
A cseh állam kompenzációképpen kifizeti a jelenleg karanténban lévő dolgozók teljes bérét a vállalkozásoknak (eddig bérük hatvan százalékát állta az állam). A kifejezetten koronavírus miatt zárva tartó boltok és vendéglátóipari egységek dolgozóinak bérét pedig nyolcvan százalékban állják, a fennmaradó húsz százalékot kell csak kigazdálkodja a munkáltató – írja a merce.hu
Szlovéniában olyan törvényt nyújtottak be, amely többek közt tartalmazza, hogy:
- az egy vagy két főt alkalmazó mikrovállalkozások a minimálbér 70 százalékának megfelelő havi jövedelmet kapnak az államtól, amely után nem kell járulékot fizetniük;
- a járvány idejére az egészségügyi dolgozók, a polgári védelmi szervezetek és más kulcsfontosságú szolgálatok 10 és 200 százalék közötti illetménykiegészítést kapnak.
A szlovák kormány március 29-én mutatta be a gazdaságvédelmi segélycsomagot, amely keretében a kormány átvállalja a leállásra kényszerült munkavállalók bérének 80%-át – tudósít a felvidéki magyar ujszo.com.
Segítség lehet-e átmenetileg az álláskeresési járulék?
Komoly problémát jelenthet most az is, hogy míg Magyarországon az álláskeresési járulék (közismerten munkanélküli segély) 3 hónapra van kifizetve, addig Szlovákiában 6, Csehországban 6-12, Ausztriában 12, Romániában 15, Lengyelországban 6-18, Szlovéniában 24 hónapig jár munkanélkülieknek juttatás. Egyes államok azért támogatják hosszabb ideig az álláskeresést, mert figyelembe veszik, hogy az átképzési idő hosszabb három hónapnál.
Hol mennyi ideig támogatja az állam az álláskeresést?
Március 15-e után ugrásszerűen megnőtt a munkanélküli segélyre keresők száma a Googleben, miután az egészségügyi vészhelyzet gazdasági válságba csapott át. A nyugati határ öt megyéje vezet nem meglepő módon a keresési találatokban, hiszen a százezer körüli Ausztriába ingázó munkavállaló többsége a március közepi határzárral lényegében elvesztette a munkáját. Az ország közepén, illetve a keleti megyékben is sokan kerestek rá, hogy a bajban átmenetileg milyen formában vehetnék igénybe a segélyt.
A koronavírus azt is megmutatja, hogy mennyire nincsenek megbecsülve anyagilag a gondoskodási munkát végző ápolók, egészségügyi- és szociális dolgozók Magyarországon és más kelet-európai államokban
A koronavírus-járvány rámutat arra is, hogy Magyarországon és más kelet-európai államokban a gondoskodási munkát végző ápolók, egészségügyi- és szociális dolgozók mennyire nincsenek megbecsülve hazájukban, és ezért kénytelenek külföldön munkát vállalni. A koronavírus-járvány kiélezheti a gondoskodási válságot, mert a gondoskodás ma már egy globális iparág: erdélyi és kárpátaljai nők tömegei járnak Magyarországra, a magyarországi nők ezrei-tízezrei pedig Németországban, Ausztriában vagy Angliában ápolnak gyerekeket, betegeket és öregeket, sokszor a feketemunkába kényszerülve – veti fel a szociális problémát a Fordulat.
A magyar egészségügy problémái nem csupán az egyre növekvő orvoshiány okozza. Egyre több helyen okoz gondot a megfelelő szakdolgozók hiánya, akiknek munkája elengedhetetlen az egészségügyi ellátás működtetéséhez.
24-25 ezer ápoló hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből –
nyilatkozta a Világgazdaságnak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke. A helyzet javításához feltétel a szakdolgozói bérfelzárkóztatás és az életpályaelemek bevezetése, illetve csökkenteni kell a munkavállalók fizikai terhét, amit a létszám emelésével lehet elérni.
