A digitális munkarendre való átállással az iskolák egyik pillanatról a másikra olyan feladattal találták szemben magukat, amelyet egyszerre kell kitalálniuk, megvalósítaniuk, ellenőrizniük és továbbfejleszteniük. Ez a pedagógus számára – még azok számára is, akik jártasak a digitális eszközök használatában – pluszfeladatot jelent. – írja a Nemzeti Pedagógus Kar, abban a 24 pontból álló javaslatcsomagban, amit a pedagógusok figyelmébe ajánl a digitális munkarend átállásakor.
Szummázva ezek a legfőbb megfontolandó ajánlások:
- Nem minden családban áll rendelkezésre internet, ezért nem várható el, hogy mindenki minden eszközzel rendelkezzen.
- A digitális munkarendre való átállás a pedagógusra pluszfeladatot ró, amit ki kell találni, megvalósítani, ellenőrizni és továbbfejleszteni.
- A digitális munkarendben is legyen kezdete és vége az iskolai napnak.
- A digitális oktatás során is figyelembe kell venni az egyéni képességeket, a tanulási zavarokat, a sajátos nevelési igényt.
- A számonkérésben olyan feladatokat kell értékelni, amelyek a tananyag megértését, illetve gyakorlati hasznosítását bizonyítják.
- A járvány elmúltával új pedagógiai szemlélettel és új módszerekkel kell folytatni a magyar oktatást.
Bővebben a tanulók és családjuk érdekében azt javasolják a tanároknak,
hogy mivel a tanulók életkörülményei, a családok eszközellátottsága, a lakóhelyek internet-lefedettsége nem egyforma. Az iskola, a pedagógus nem várhatja el, hogy mindenki minden eszközzel rendelkezzen, neki kell alkalmazkodnia.
Az internetes jelenlétnek „az eszközökön kívül is költsége van, miközben a járvány miatt több család anyagi helyzete bizonytalanná válik. Az iskola, a pedagógus nem várhat el egész napos, folyamatos online jelenlétet a tanulóktól. A tanuló egyébként se töltsön túl sok időt a számítógép előtt, főleg ne annyi időt, amennyit az iskolában tölt, esetenként 10-12 órát. Az órarendi órákat, amúgy sem lehet egyben online megtartani.
