A digitális munkarendre való átállással az iskolák egyik pillanatról a másikra olyan feladattal találták szemben magukat, amelyet egyszerre kell kitalálniuk, megvalósítaniuk, ellenőrizniük és továbbfejleszteniük. Ez a pedagógus számára – még azok számára is, akik jártasak a digitális eszközök használatában – pluszfeladatot jelent. – írja a Nemzeti Pedagógus Kar, abban a 24 pontból álló javaslatcsomagban, amit a pedagógusok figyelmébe ajánl a digitális munkarend átállásakor.
Szummázva ezek a legfőbb megfontolandó ajánlások:
- Nem minden családban áll rendelkezésre internet, ezért nem várható el, hogy mindenki minden eszközzel rendelkezzen.
- A digitális munkarendre való átállás a pedagógusra pluszfeladatot ró, amit ki kell találni, megvalósítani, ellenőrizni és továbbfejleszteni.
- A digitális munkarendben is legyen kezdete és vége az iskolai napnak.
- A digitális oktatás során is figyelembe kell venni az egyéni képességeket, a tanulási zavarokat, a sajátos nevelési igényt.
- A számonkérésben olyan feladatokat kell értékelni, amelyek a tananyag megértését, illetve gyakorlati hasznosítását bizonyítják.
- A járvány elmúltával új pedagógiai szemlélettel és új módszerekkel kell folytatni a magyar oktatást.
Bővebben a tanulók és családjuk érdekében azt javasolják a tanároknak,
hogy mivel a tanulók életkörülményei, a családok eszközellátottsága, a lakóhelyek internet-lefedettsége nem egyforma. Az iskola, a pedagógus nem várhatja el, hogy mindenki minden eszközzel rendelkezzen, neki kell alkalmazkodnia.
Az internetes jelenlétnek „az eszközökön kívül is költsége van, miközben a járvány miatt több család anyagi helyzete bizonytalanná válik. Az iskola, a pedagógus nem várhat el egész napos, folyamatos online jelenlétet a tanulóktól. A tanuló egyébként se töltsön túl sok időt a számítógép előtt, főleg ne annyi időt, amennyit az iskolában tölt, esetenként 10-12 órát. Az órarendi órákat, amúgy sem lehet egyben online megtartani.
A Kréta rendszer nem alkalmas a digitális munkarendben a házi feladatok teljes körű lefedésére, ezért szükséges megtalálni a mindenki számára könnyedén használható online felületet. Majd hozzáteszik, hogy lehetőleg kerüljék a magánszférában használt közösségi oldalakat (például facebook-ot – szerk.).
A követhető munkarend nagyon fontos, legyen kezdete és vége az iskolai napnak, ezért se küldjenek ötletszerűen a tanárok bármikor újabb és újabb feladatokat, pl. este vagy hétvégén.
Külön kitérnek arra, hogy a szülők segítsége fontos ebben a helyzetben, de ne feledjék el, a szülők többsége nem pedagógus.
Figyelembe kell venni a tanulási zavarokat, a sajátos nevelési igényt
A digitális oktatás során is gondolni kell a differenciálás fontosságára, figyelembe kell venni az egyéni képességeket, a tanulási zavarokat, a sajátos nevelési igényt. Nem szabad a digitális oktatásban abba a hibába esni, hogy még több feladatot, még több tananyagot adjanak a tanulóknak.
Ezzel összefüggésben a számonkérésben is szakítani kell azzal a sémával, mely szerint a tanár feladja, a tanuló megtanulja, a tanár kikérdezi a tananyagot. Olyan feladatokat, munkákat kell értékelni, amelyek a tananyag megértését, illetve gyakorlati hasznosítását bizonyítják.
A Nemzeti Pedagógus Kar Országos Elnöksége végül bízik abban, hogy a válság után új pedagógiai szemlélettel, új módszerekkel gazdagodva folytathatják a munkát.