A dolgozók fizetésének átvállalása ellen dacol az Orbán-kormány – a szlovákok, csehek, lengyelek már léptek

0
Fizetések átvállalása: szinte már csak az Orbán-kormány különutas
Hirdetés

– A koronavírus tömeges munkanélküliséghez és lecsúszáshoz vezet, ha nem vállalja át az állam a munkavállalók bérének legalább egy részét.
– Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Románia is átvállalja a dolgozók fizetésének bizonyos hányadát.
– A munka nélküli pénzosztás nem illik bele az Orbán-kormány ideológiájába. Nincs napirenden, hogy a kormány kövesse a többi visegrádi ország példáját.
– A munkavállalók megsegítése a tönk szélére jutott munkaadókat is segíthetné terheik csökkentésében.

Nem jön mindenkinek teljes havi fizetés április elején

Lezárult a hónap, elkezdik utalni a fizetéseket, már akiknek megjön.
Nem jön meg a felszolgálónak, aki eddig egy csárdában szolgált fel, de a koronavírus miatt felbontották a munkaszerződését.
Nem jön meg a multinacionális cégnél munkakölcsönzésben dolgozó fiatal lánynak, mert a munkakölcsönzőt munkaerőt kirúgták a vírus miatt.
Nem jön meg egy közvetítőcégen keresztül dolgozó szobalánynak, mert bezárt a szálloda.
Nem jön meg a gyerekeit egyedül nevelő anyukának, aki eddig takarított, de a koronavírus miatt nincs megrendelője.
Nem jön meg a megbízási szerződéssel foglalkoztatott pedagógusnak, mert a digitális oktatással létszámfölöttivé vált.

Csak néhány élő példa az elmúlt hetekből, akik a koronavírus miatt vesztették el munkájukat és nem kapnak teljes összeget április elején. Hogy mi lesz velük egy hónap múlva, azt senki sem látja előre.

A koronavírus-járvány magyarországi megjelenése megbénított bizonyos ágazatokat, mint például a turizmust, a vendéglátást (éttermek, kisebb büfék, menüztető helyek) és az ehhez kapcsolódó különféle szolgáltatásokat. Nem egyszerűen csökkentett működésről van szó, hanem teljes leállásról. Ha nincs kereslet, nincs bevétel sem, és nincs miből fizetést adni az alkalmazottaknak. A válság a munkaadókat arra kényszeríti, hogy tömegesen mondják fel a munkavállalók munkaszerződését.

Hirdetés

Európában már alig találni olyan országot, amely a koronavírus okozta gazdasági krízishelyzet enyhítése érdekében ne vállalta volna át a munkaadóktól a bérköltségek bizonyos hányadát. 

A járvány okozta gazdasági válságra adott kormányzati válaszok igen eltérőek, de Magyarországtól eltekintve abban nem, hogy sok európai tagállamban nyújtanak közvetlen pénzügyi segítséget a munkavállalóknak.

Bérköltségek állami átvállalása

Bérköltség átvállalása By Sarolta Székely. 30 Mar 2020 /Forrás: mfor.hu

Orbán Viktor kormánya elsősorban a vállalatok érdekeit helyezi előtérbe, és a kabinet jelenleg a munkahelyek megőrzését kívánja segíteni különféle járulékcsökkentésekkel. Ám be kell látni, ez kevésbé hatékony intézkedés a leginkább sújtott ágazatokban, mert a gyakorlatilag nulla bevételnél néhány tízezer forintos könnyítés nem elég a munkahelyek megtartására.

Ezt támasztja alá az, hogy:

„körülbelül 30 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma, de ennél valószínűleg sokkal többen veszítették el a munkahelyüket. Áprilistól a munkájukat elveszítők száma drámaian megnőtt, napi négyezer körüli a számuk”

mondta Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a szombati kormányinfón.

Mennyi az a pénz, amennyit a dolgozók megérnének az államnak?

Hogy mennyien veszítik el a munkájukat a krízishelyzetben Magyarországon, azt jelenleg nem lehet pontosan megbecsülni. Gulyás Gergely szerint százezres nagyságrendben fog nőni a munkanélküliek száma. A Menedzsment Fórum erre alapozva úgy számol, hogy mintegy félmillióan maradhatnak munka nélkül a válsághelyzet miatt.

A 244 ezer forintos nettó átlagbérrel és egy 75 százalékos kormányzati átvállalással számolva azt jelenti, hogy fejenként havi 183 ezer forintot kellene fizetnie az államnak a veszélyhelyzet ideje alatt. Vagyis ez havi 91,5 milliárdos költséget jelentene. Amennyiben három hónapig marad érvényben a veszélyhelyzet Magyarországon, akkor 274,5 milliárd forintos összkiadást jelentene az államnak ez az intézkedés. – derül ki az mfor.hu számításából.

Hogy mindenki tudja ezt mihez viszonyítani, a Puskás Ferenc stadion 150 milliárd forintjába került az adófizetőknek. 2014-2020 között pedig mintegy 300 milliárd forintot költöttek stadionépítésre.

663 milliárdos védelmi alapot hoz létre a kormány. Elvonnák Kecskeméttől a gépjárműadót, mintegy 415 millió forintot

A kormány a politikai pártoktól, az önkormányzatoktól, a multiktól és a bankoktól is pénzt szed be a védekezési alapba. Gulyás Gergely a szombati kormányinfón ismertette, hogy milyen pénzügyi tartalékok állnak rendelkezésre a koronavírus és a gazdasági hatásai elleni harcra. Gulyás Gergely elmondta, hogy a közös teherviselésben hisznek, ezért a párttámogatások ötven százaléka, összesen 1,2 milliárd forint a járvány elleni védekezési alapba megy. De a multiknak és a bankoknak is be kell adni a magukét, a multinacionális  kereskedelmi láncoktól 36 milliárdot szednének be, a bankoknak pedig összesen 55 milliárd forintot kell befizetniük a közösbe.

Az önkormányzatok sem maradnak ki, tőlük a gépjárműadó kerül átcsatornázásra a védekezési alapba, ez nagyjából olyan 34 milliárd forintot jelent

Gulyás Gergely szerint.

Kecskemét önkormányzata által beszedett gépjárműadó 40%-a illeti meg a várost, tehát már most is a 60% az államhoz folyik be. A kormány a maradékot most elvonná a krízishelyzetre hivatkozva, ami 415 millió forint kiesést jelenthet 2020-ban Kecskemétnek – olvasható ki a 2020. évi városi költségvetésből.

A kormány összesen 663 milliárd forinttal számol, ami befolyhat a védelmi alapba.

A munka nélküli pénzosztás nem illik bele az Orbán-kormány ideológiájába

A Fidesz-KDNP 2010-es hatalomra kerülése óta a kormány neoliberális ideológiájának (egykulcsosdó rendszer, rendkívül alacsony társasági adók, leépített munkavállalói jogok stb.) alapkövét a „segély helyett munka” elv és a munka alapú gazdaság jelenti. A koronavírus okozta krízishelyzetben miközben egyre több európai tagállamban nyújtanak jelentős közvetlen pénzügyi segítséget a munkavállalóknak, addig Orbán Viktor kormánya továbbra is elsősorban a vállalatok érdekeit helyezi előtérbe, mint az a péntek reggeli interjúban is megerősítést nyert. A mostani válságkezelés során is kitart a kormány, nem szeretne visszatérni a segélyalapú gazdaság időszakába.

A szakszervezetek szerint nagyobb beavatkozásra van szükség a munkavállalók érdekében

Egyelőre még csak az ellenzéki pártok és az érdekképviseletek próbálják érzékeltetni a bérek egy részének átvállalását, a kormány még nem vette érdemben fontolóra.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) üdvözli az egészségügyi alkalmazottak 500 ezer forintos plusz juttatásáról hozott kormányzati döntést, és azt javasolja még, hogy kapjanak veszélyességi pótlékot azok a munkavállalók is, akik a kereskedelemben, a közlekedésben, a szállítmányozásban és ügyfélszolgálaton dolgoznak, vagy éppen a hulladék elszállításról gondoskodnak. Nekik köszönhetjük ugyanis, hogy a legfontosabb szolgáltatások továbbra is működnek.

A MASZSZ által összeállított mentőcsomagban követeli a kormánytól:
– a bérkompenzációt azoknak a vállalkozásoknak, amelyek kénytelenek elküldeni a dolgozóikat;
– az álláskeresési támogatási idő meghosszabbítását félévre, ami jelenleg csupán három hónap;
– az álláskeresési támogatás mértékének megemelését a megélhetési minimum szintjére.

Hogy a kormány követi-e a többi visegrádi ország példáját, az egyelőre nem ismert. A munkanélküliség, a szegénység, az otthon elvesztése, az utcára kerülés ebben a válságban pont úgy gyilkol, mint a koronavírus. Aki ezt nem előzi meg, az pont úgy tehető felelőssé, mint aki nem tesz meg mindent a járvány megállításáért.

 

Cseh, lengyel, szlovén állam átvállalja a munkavállalók fizetésének egy részét, hogy segítsen a dolgozóknak