A Budapesti Corvinus Egyetem professzora, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egykori elnöke szerint a magyar kormány elkésett, “egy halom intézkedést már korábban meghozhattak volna”, ráadásul kiváló példák álltak előttünk.
Akár az olasz, akár a német intézkedések, amelyek a nehéz helyzetbe kerülő háztartásokat, vállalkozásokat, és az ott dolgozó munkaerőt támogatják arra az átmeneti időre, amíg ki nem tisztul a kép. Ezekkel 2-3 hónapig fenn lehet tartani a gazdaság reagálóképességét.
Bod Péter Ákos szerint meghökkentő, hogy a szociális helyzet kezelésére eddig éppen csak utalt a miniszterelnök, “pedig nagyon sokan vannak olyan alacsony jövedelmi szinten, amelyből 1-2 hónapos tartalékolást sem lehet elvárni”.
Újraindul majd az európai gazdaság, és remélem mielőbb a magyar is, de ez fokozatos lesz, ágazatonként eltérő, és így nem lesz egy határnap, ami után azt mondhatjuk, hogy akkor mától normalizálódott a helyzet. A tömegturizmus például nem tud majd beindulni, míg az alkatrészgyárak.
A volt MNB-elnök úgy látja, az egyik lehetséges megoldást a fejlesztési projektek leállítása jelentené, amire uniós pénzeket ígértek. “Le kellene állítani őket, vagy beléjük se kéne már kezdeni, mert nem lesz rájuk szükség. Máshol viszont szükség lenne ezekre a pénzekre az átállás után”.
(…) Nem akarnak hozzányúlni a nagy állami beruházásokhoz és elkötelezettségekhez. A szent tehenek érintetlenek maradtak. Centralizálásra használja fel a kormány azt a többlethatalmat és alkalmat, amit az élet eléje tett.
Bod szerint “a kormánynak nem kell előre tudnia, hogy pontosan milyen változások jönnek, de az már kormányzati felelősség, hogy az alkalmazkodást segítse”. Például azzal, hogy “a munkanélküli segélyezést ne egy abszurdul rövid, esetünkben 3 hónapos időszakra adja, mert ez még normális viszonyok között sem elégséges”.
Ha a magyar munkaerőpiac volna a világ legrugalmasabbja, akkor lenne ez csak reális, de nem ez a helyzet.