Csernobil, 1986. április 26. – így tájékoztatták félre a kecskeméti olvasókat a nukleáris katasztrófáról

0
Csernobil minisorozat / Fotó: imdb.com
Hirdetés

A baleset 1986. április 26-án történt a csernobili atomerőműben. Ez volt az emberiség történelmében az egyik legnagyobb nukleáris energia katasztrófa. A nukleáris katasztrófák hosszú távú hatásai több ezer évre kiterjedhetnek, becslések szerint Csernobil térsége – mai tudásunk szerint – még körülbelül 20 ezer évig nem lesz biztonságosan lakható.

A Csernobili V.I. Lenin Atomerőmű építését 1970-ben kezdték meg. Azzal egy időben kezdték el a közelben építeni Pripjaty szatellitvárost.

A végzetes éjszakáján egy kísérlet folyt, amely során a turbógenerátor egység inerciális tartományát tesztelték.  Helyi idő szerint hajnali 1.24-kor, 40-60 másodperccel a kísérlet kezdete után két hatalmas robbanás következett be.

Fotó: https://www.chernobylwel.com/

A robbanás a radioaktív anyagokat 1,5 kilométer magasságba emelte a levegőben, ami elérte Skandináviát, de a szennyezés kiterjedt Lengyelországra, Csehszlovákiára, Ausztriára és Magyarországra is. A leginkább érintett területek Ukrajna és Fehéroroszország voltak.

Hirdetés
A csernobili robbanás a radioaktív anyagokat 1,5 kilométer magasságba emelte a levegőben. / Fotó: https://www.chernobylwel.com/

A csernobili baleset áldozatainak számáról szóló adatok megoszlanak, természetesen a közvetlen áldozatok az erőmű dolgozói voltak, valamint a tűzoltók. Az első három napban mintegy 300 embert szállítottak kórházba sugárzással. Hivatalosan mintegy 600 ezer ember (kitelepítettek, evakuáltak, kimenekítő személyzet) életét érintette a csernobili tragédia, de mindmáig vita tárgya, hogy valójában a csernobili katasztrófa következtében mennyien is betegedtek meg.

A 30 km-es zóna 2016-ban természetvédelmi területté vált. A „tiltott zónába” ellenőrzött vezetéssel évente 50-60 ezer turista látogat el.

A politika napokig elhallgatta a robbanást

A szovjet politikai vezetés természetesen azonnal értesült a balesetről, de a hírt csak 28-án hozták nyilvánosságra, miután a svéd kormány kért felvilágosítást a radioaktivitás emelkedésének okairól.

Az orosz állami csatornán végül kénytelenek voltak elismerni a baleset tényét 30-án, két halálos áldozatról számoltak be eleinte, és közölték, hogy már „kezelik” a helyzetet. Olyan hamis képeket sugároztak, amelyek ellentmondtak az amerikai műholdfelvételeknek. A reaktorról olyan szögben készült képeket mutattak, amely erősen tompította a valós helyzetet és a radioaktív füstnek pedig nyoma sem volt.

Hogy miért titkolóztak?

Egy hónappal a baleset előtt két ukrán nyelvű tanulmány is megjelent a szerkezeti és működési hibákról, amelyek az írások szerint komoly biztonsági kockázatot jelentettek. Ezt pedig ugye egy végletekig centralizált politikai rezsim sehol a világon nem ismerné el, hiszen ezzel saját hatalmát is aláássa.

A baleset utáni titkolózás miértjére pedig a legkézenfekvőbb válasz minden bizonnyal az, hogy elkerüljék a tömeges pánikot.

Ezt olvashatták 1986. április 30-án és május 1-én a Petőfi Népe olvasói a csernobili katasztrófáról

Petőfi Népe 1986. április 30. / Forrás: https://library.hungaricana.hu/
Petőfi Népe 1986. május 1. / Forrás: https://library.hungaricana.hu/

Csernobil, Fukusima, Majak, Tomsk, Windscale – csak a legismertebb nukleáris balesetek

A nukleáris baleseteknél az emberi hibafaktorral mindig számolni kell, amik többször túlmutatnak a baleseteknél és súlyos katasztrófákat idézhetnek elő. 2014-ig az atomerőművekben több mint 100 komoly atombalesetet regisztráltak szerte a világban. A legnagyobb nukleáris balesetek közé tartozik a 2011-es fukusimai baleset, az 1986-os csernobili atomkatasztrófa, illetve az 1979-es Three Mile-szigeti meghibásodás. Továbbá az 1957-es szovjet Majak komplexumban történt robbanás és a szintén 1957-es Nagy-Britanniában található windscale-i (ma Sellafield) reaktortűz.

Paks2 bővítése: pro- és kontra érvek

Magyarországon is évek óta folyik az a vita, hogy kell-e bővíteni Paksot. Egy 2017-es vitaesten Csepreghy Nándor államtitkár a bővítés mellett szólt és vele szemben foglalt állást Schmuck Erzsébet, az LMP-Zöld Párt országgyűlési képviselője.

Nagyon röviden ezek az érvek szólnak Paks2 mellett és ellen:

Mellette: drága, de legalább biztonságos; rengeteg energia, kis területigény; kevesebb szén-dioxid kerül miatta a levegőbe.

Ellene: kiszorítja a megújuló energiát; Magyarország orosz energiafüggőségbe kerül a 21. században; Paks2-vel centralizálják az energiaellátást; nem tudjuk, miért kerül ennyibe; az atomhulladék évezredekkel később is probléma lesz.

Egy hátborzongató minisorozat Csernobilról

Igen, tényleg van olyan része, ami hollywoodiasra sikerült, mint például Uljana Komjuk (Emily Watson) atomfizikusnő (egy kitalált szereplő), aki nemcsak rámutat a Szovjetunió patriarchális társadalmára, de egy igazi megmentő hős is. Mindettől független a Csernobil az elmúlt évek, biztosan egyik legfontosabb sorozatává vált.

500 Ft1000 Ft3000 Ft