A csernobili robbanás a radioaktív anyagokat 1,5 kilométer magasságba emelte a levegőben. / Fotó: https://www.chernobylwel.com/A csernobili baleset áldozatainak számáról szóló adatok megoszlanak, természetesen a közvetlen áldozatok az erőmű dolgozói voltak, valamint a tűzoltók. Az első három napban mintegy 300 embert szállítottak kórházba sugárzással. Hivatalosan mintegy 600 ezer ember (kitelepítettek, evakuáltak, kimenekítő személyzet) életét érintette a csernobili tragédia, de mindmáig vita tárgya, hogy valójában a csernobili katasztrófa következtében mennyien is betegedtek meg.
A 30 km-es zóna 2016-ban természetvédelmi területté vált. A „tiltott zónába” ellenőrzött vezetéssel évente 50-60 ezer turista látogat el.
A szovjet politikai vezetés természetesen azonnal értesült a balesetről, de a hírt csak 28-án hozták nyilvánosságra, miután a svéd kormány kért felvilágosítást a radioaktivitás emelkedésének okairól.
Az orosz állami csatornán végül kénytelenek voltak elismerni a baleset tényét 30-án, két halálos áldozatról számoltak be eleinte, és közölték, hogy már „kezelik” a helyzetet. Olyan hamis képeket sugároztak, amelyek ellentmondtak az amerikai műholdfelvételeknek. A reaktorról olyan szögben készült képeket mutattak, amely erősen tompította a valós helyzetet és a radioaktív füstnek pedig nyoma sem volt.
Hogy miért titkolóztak?
Egy hónappal a baleset előtt két ukrán nyelvű tanulmány is megjelent a szerkezeti és működési hibákról, amelyek az írások szerint komoly biztonsági kockázatot jelentettek. Ezt pedig ugye egy végletekig centralizált politikai rezsim sehol a világon nem ismerné el, hiszen ezzel saját hatalmát is aláássa.
A baleset utáni titkolózás miértjére pedig a legkézenfekvőbb válasz minden bizonnyal az, hogy elkerüljék a tömeges pánikot.
Petőfi Népe 1986. április 30. / Forrás: https://library.hungaricana.hu/Petőfi Népe 1986. május 1. / Forrás: https://library.hungaricana.hu/A nukleáris baleseteknél az emberi hibafaktorral mindig számolni kell, amik többször túlmutatnak a baleseteknél és súlyos katasztrófákat idézhetnek elő. 2014-ig az atomerőművekben több mint 100 komoly atombalesetet regisztráltak szerte a világban. A legnagyobb nukleáris balesetek közé tartozik a 2011-es fukusimai baleset, az 1986-os csernobili atomkatasztrófa, illetve az 1979-es Three Mile-szigeti meghibásodás. Továbbá az 1957-es szovjet Majak komplexumban történt robbanás és a szintén 1957-es Nagy-Britanniában található windscale-i (ma Sellafield) reaktortűz.
Magyarországon is évek óta folyik az a vita, hogy kell-e bővíteni Paksot. Egy 2017-es vitaesten Csepreghy Nándor államtitkár a bővítés mellett szólt és vele szemben foglalt állást Schmuck Erzsébet, az LMP-Zöld Párt országgyűlési képviselője.
Nagyon röviden ezek az érvek szólnak Paks2 mellett és ellen:
Mellette: drága, de legalább biztonságos; rengeteg energia, kis területigény; kevesebb szén-dioxid kerül miatta a levegőbe.
Ellene: kiszorítja a megújuló energiát; Magyarország orosz energiafüggőségbe kerül a 21. században; Paks2-vel centralizálják az energiaellátást; nem tudjuk, miért kerül ennyibe; az atomhulladék évezredekkel később is probléma lesz.
Igen, tényleg van olyan része, ami hollywoodiasra sikerült, mint például Uljana Komjuk (Emily Watson) atomfizikusnő (egy kitalált szereplő), aki nemcsak rámutat a Szovjetunió patriarchális társadalmára, de egy igazi megmentő hős is. Mindettől független a Csernobil az elmúlt évek, biztosan egyik legfontosabb sorozatává vált.
https://www.youtube.com/watch?v=5wkbY7-neGQ
