KKDSZ Kecskemét: „Az állam nem becsüli meg a kultúra munkásait” – Lángné Nagy Máriát, a KKDSZ megyei elnökét kérdeztük

• A kormány megszüntetné a kulturális szférában dolgozó közalkalmazotti státuszt, derül ki a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról szóló törvényjavaslatból, melyet a húsvéti ünnep alatt kellene a szakmai szervezeteknek véleményezni.
• A benyújtás időzítése olyan időpontban történt (Húsvétkor), ami lehetetlenné teszi a valódi egyeztetést a munkavállalói, szakmai és önkormányzati érdekvédelmi szervezetek számára.
• A mostani törvénytervezet a közalkalmazotti státusz elvételéhez egyáltalán nem társít béremelést, ami mindenképpen arra utal, hogy az állam nem becsüli meg a kultúra munkásait.
• A legsúlyosabb következménye a törvénynek az lehet, hogy bebetonozódnak az eddig is elfogadhatatlanul alacsony bérek.
• A most tervezett módosítás utat nyithat egy állami, ideológiai „kézi vezérlésnek”.
• A kecskeméti önkormányzat helyzete sem rózsás, hiszen a helyi kulturális életet az állami normatívából és egyéb bevételeiből kell finanszíroznia. Egyelőre az önkormányzat is csak a kieső bevételekkel és a növekvő védekezési kiadásokkal tud kalkulálni.

Lángné Nagy Máriát, a KKDSZ – Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete megyei elnökét kérdeztük a tervezett változtatásokról.

Lángné Nagy Mária: Nyilván a széles társadalmi egyeztetés kizárásával elkészített törvénytervezet már egy ideje a kormányzat fiókjában lehetett. A benyújtás időzítése is olyan időpontban történt és olyan rövid határidővel (a gyülekezési tilalmakkal terhelt négy napos munkaszünet előestéjén), ami lehetetlenné teszi a valódi egyeztetést a munkavállalói, szakmai és önkormányzati érdekvédelmi szervezetek számára is. A járványügyi védekezés sem indokolja a törvénytervezet időzítését, mert ez így etikátlan és embertelen.

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete elutasítja ezt a tervezetet és igyekszik mindent megtenni az elfogadtatása ellen, amit csak lehet. Az ágazat dolgozói, közművelődési szakemberek, könyvtárosok, levéltárosok, muzeológusok 2008 óta nem kaptak érdemi béremelést, döntő többségük felsőfokú szakmai végzettséggel, több évtizedes értékteremtő szakmai gyakorlattal jelenleg is minimálbérre vannak államilag „büntetve”. A mostani törvénytervezet a közalkalmazotti státusz elvételéhez egyáltalán nem társít béremelést, ami mindenképpen arra utal, hogy az állam nem becsüli meg a kultúra munkásait.

LNM: Nehéz pontos adatot home office-ban mondani: kb. 200 főt érinthet. A Hírös Agóra munkatársaira már 2010 óta a Munka Törvénykönyve vonatkozik.

LNM: A legsúlyosabb az, hogy bebetonozódnak az eddig is elfogadhatatlanul alacsony bérek.Egyébként nagyon nehéz most megoldási stratégiákat kidolgozni, mivel még nem tudjuk munkavállalói és fenntartói szinten sem, hogy a járvány elleni védekezés, és az élet újraindítása milyen egyéni és közösségi áldozatokkal és nehézségekkel jár majd. Nem tudjuk azt sem, hogy a munkatörvénykönyvének a járvány megelőzése miatti módosításai, amelyek már eddig is jelentősen csorbították a munkavállalók jogait, meddig maradnak hatályban.

LNM: Valószínűleg igen. De az ágazat eddig is munkaerőhiánnyal küszködött. De nem lesz tömeges, hiszen az alacsony bérek miatt az ágazatban leginkább már csak az elhivatott szakemberek maradtak. Inkább elöregedés lesz, a mostani fiatalok egyáltalán nem fogják majd választani a nagyon speciális szaktudást igénylő könyvtári, közművelődési, múzeumi, levéltárosi szakmákat.

LNM: A kulturális ágazat működését szabályozó törvény már eddig is tartalmazott feladatmegosztást az állam és az önkormányzat között. Kétségtelen, hogy az 1997. évi CXL. törvény most tervezett módosítása utat nyit egy állami, ideológiai „kézi vezérlésnek” ha a törvény 3.§-a helyet „Az állami és a települési önkormányzati fenntartású muzeális intézmény, könyvtár és közművelődési intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás, világnézet vagy politikai irányzat mellett sem.” ez lépne életbe: „Az állami és a települési önkormányzati fenntartású muzeális intézmény, könyvtár, közművelődési intézmény és közösségi színtér elkötelezett az Alaptörvényben rögzített alapelvek mellett.”

LNM: Már említettem, hogy a törvényjavaslat véleményezésére, a közös álláspontok kialakítására adott rendkívül rövid idő senkinek nem jó. A kecskeméti önkormányzat az önkormányzati érdekképviseleteken keresztül tudja eljuttatni a véleményét a tervezettel kapcsolatban. Nekik sem volt módjuk kikérni a szakszervezetek, az intézményvezetők álláspontját. Az önkormányzat helyzete sem rózsás, hiszen a helyi kulturális életet az állami normatívából és egyéb bevételeiből kell finanszíroznia. Kecskemét is azon önkormányzatok közé tartozik, amelyik a kultúrára fordított kiadásait jelentős mértékben kiegészíti saját bevételeiből. Egyelőre ők is csak a kieső bevételekkel és a növekvő védekezési kiadásokkal tudnak kalkulálni. A kecskeméti önkormányzat eddig is példa értékűen működtette az Önkormányzati Érdekegyeztető Fórumot. Bízom benne, hogy ennek keretében lesz módunk megvitatni a most kialakult helyzetet is.

Megbecsülésért és magasabb bérért tüntettek a kulturális dolgozók