Holczer, Rivészy… Csak néhány kiemelkedő kecskeméti cukrász a múlt század első feléből, akik cukrászdáikkal fontos szerepet töltöttek be a helyi polgárság mindennapjaiban. Ennyi idő távlatából is könnyedén odaképzeljük magunkat, ahol a fel s alá szaladó egyenruhás pincérek felszolgálják pezsgőn csevegő asztaltársaságunk részére a citromos csokoládét, a mákos patkót, kehelyben a puncs fagylaltot, és az édes bonbont likőrrel.
Élénk társasélet folyt a közkedvelt Katona József sétatéri Kioszkban, ahol cigányzene és tangóharmonika szólt, amíg a legkiválóbb kocsonyát fogyaszthattuk el egy frissen csapolt sör mellett. Kora reggeltől kezdve késő éjszakáig pihentek, sétáltak, zenét hallgattak itt, élvezték a buján zöld környezetet.
A régi cukrászdákon keresztül elevenedik meg Kecskemét
Kovács Ágnes művészettörténész és Tóth Anna idegenvezető, a Séramóra Sétairoda vezetője rendhagyó kulturális kezdeményezéssel álltak elő. A régi cukrászdák világba és sétaterek társasági életébe kalauzolnák el a kecskemétieket és idelátogatókat.
Az egykoron választékos ízléssel berendezett szép cukrászdák a város társadalmi életében nagy csínt és hangulatot jelentettek, ahol színészek, hírlapírók és műbarátok is szívesen megfordultak, ahogy Kada Elek, Kecskemét város méltán legnagyérdeműbb polgármester is.
Az Édes Kecskemét várostörténeti séta során érdekes, pikáns, vicces és szomorú történeteket egyaránt hallhatunk. És mindeközben a fagylalt történetébe is belekóstolhatunk, ami az alsóbb rétegek számára is élvezhetővé a 20. század elején, de leginkább az első világháború után vált.
A korabeli képeslapokkal és fényképekkel illusztrált másfélórás séta alatt Kecskemét alig elbeszélt arcát ismerjük meg. Több mint kulturális séta ez, mert szabadjára engedi a fantáziát, hogy a mai Kecskeméten mennyi lehetőség rejlik, ha a múlt búvárlásába fogunk.
Kovács Ágnes és Tóth Anna komoly szakmai felkészültséggel és alapos utánajárással csodálkoztat rá bennünket az alig másfél kilóméteres utunk alatt azokra az utcarészletekre, amik mellett egyébként elszaladnánk egy hétköznapon.
Mikor és honnan és hogyan vehetek részt rajta?
Az Édes Kecskemét című első tematikus séta előre meghirdetett időpontokban indul (az első alkalom június 27-én 10h), ezért ne felejtsünk el rá jelentkezni. A jelentkezés és más időpontok miatt keressük fel a program honlapját: Séramóra Sétairoda.
Mire lehet számítani a sétán?
- 2 óra szabadtéri kikapcsolódásra
- 1,5 km-es séramórálásra könnyű terepen
- Ahonnan indulunk: Vasútkert – Katona József Múzeum főépülete előtti park
- Ahol elbúcsúzunk: Főtér
- Kutyabarát közegre
- Mártika kalandjaira
- A séta utolsó állomásán kóstolóra
Miért szuper ez a séta?
Tematikus sétákkal és alternatív nézőpontokkal megmutatják Kecskemét különleges, rejtett arcait. Céljuk, hogy a tágas Főtér, zegzugos utcák, ne csak a gyönyörű épületeket, hangulatos hajlatokat jelentsék, hanem a velünk séramóráló az általunk elmondott gondolatindító történetek hatására személyes, intim viszonyt alakítson ki Kecskeméttel.
A Katona József sétatéren a Kioszkból szólt a zene, amit a hajnali órákban a fülemülék hangversenye követett
A Katona József sétateret a vendégsereg nemcsak pihenés, de szórakozás céljából is felkereste. Itt állt évtizedeken keresztül a zenepavilon, sörcsarnok és cukrászda, a közkedvelt Kioszk.
A zöldre mázolt, lombfűrészes díszítésű deszkaoromzatú teraszán volt hogy hat órán át szólt a tangóharmonika. A kivilágított kertrészletben házaspárok, gyermekek, fiatalok és öregek sétáltak, hallgatták a nyitott erkélyen játszó zenekart. Ha kedvelt nótát játszottak a cigány muzsikusok, még meg is tapsolták őket. Ha pedig tánczene szólt, akkor a Kioszk mögötti kerek téren, a fiatal párok táncra is perdültek. A kert szerelmesei pedig azt állították, hogy a Katona József mellszobor körüli berkekben a hajnali órákban fülemülék hangversenyeztek.
