Június elején még arról beszélt a kancelláriaminiszter, hogy a települések 200 milliárd forintos hitelkeretet kapnak, ha megszorulnak a válsághelyzet hatásai miatt, majd váratlanul kivették a jövő évi költségvetésből a lehetőséget és azóta semmit nem hallani róla – írja a Népszava.
Állami hitelkeret nélkül a 800 leggazdagabb település fele támogatásra szorulhat
Az ötlet, hogy legyen egy átmeneti segítséget nyújtó hitelkeret, ami pótolhatja a helyi iparűzési adóból idén kieső bevételt, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségétől (TÖOSZ) származott, de
a szervezet egyébként fideszes elnöke állítja, ők sem kaptak magyarázatot, hogy miért törölte végül a tervet a kormány. A keret elég lett volna arra, hogy fél évet nyerjen a szektor, e nélkül viszont Schmidt Jenő szerint a szolidaritási adó befizetésére kötelezett 800 önkormányzat fele nem egyformán, de akkora bajban lesz a következő időszakban, hogy hitelfelvételre szorulhat.
Elvileg minden település köthet likviditási hitelszerződést valamelyik pénzintézettel saját adóbevételei összegének feléig, de az így felvett hitelt egy éven belül vissza kell fizetni.
Kecskemét 6,5 milliárd hitelt vett fel
A kecskeméti közgyűlés nemrég arról döntött, hogy 34 beruházáshoz vesz fel hitelt. A legtöbb fejlesztés európai uniós támogatásban részesül, amihez az önerőt a városnak kell adnia.
6,5 milliárd Ft hitelt venne fel Kecskemét – közgyűlési beharangozó
Jöhet az újabb kormányzati adósságkonszolidáció
A Corvinus közgazdásza, Pitti Zoltán arról beszélt, hogy akár jöhet majd egy újabb adósságkonszolidáció, mivel már a vírushelyzet előtt elérte a hazai önkormányzati szektor adósságállománya a 2011-ben megkezdett konszolidáció előtti 1300 milliárd forintos szintet, csak ezúttal más az összetétele.
Sokszor ugyanis magas az uniós pályázatok társfinanszírozási részeként a települések helyett vállalt állami előleg, és egyre több a kifizetetlen számla. Gyakoribb az is, hogy az önkormányzatok a helyi vállalatok révén vesznek fel hitelt, melyhez a település kezességet vállal.
Ne felejtsük el megjegyezni a 2011-2014 közti adósságkonszolidáció eredményét, hogy az önkormányzatokat feladatköreikben jelentősen csökkentették. Ekkor államosítottak többek között az iskolákat, az egyes szociális szakellátási intézményeket, a kórházak és járóbeteg-szakellátást biztosító egészségügyi intézményeket. A folyamat nem állt meg. Ma már a gödi modell gyakorlata alapján elvehetik egyes településektől az iparűzési adóbevételt is.
