A móravárosi tulajdonosok továbbra is azt szeretnék elérni, hogy a DIGI által Kiskunfélegyházára tervezett több mint 30 méter magas adótorony ne otthonuk közvetlen közelében, hanem egy távolabbi ponton épüljön meg, mondta el véleményét több helyi lakos is azon a lakossági fórumon, amit a tervezett beruházás közvetlen közelében tartottak tegnap a szabadban. A műsor- és telefonszolgáltató cég ugyanis, közvetlenül a Móravárosban lévő védett terület határában tervez adótornyot létesíteni egy külterületi ingatlanon.
A DIGI építési engedéllyel még nem rendelkezik. Az átjátszóállomás ellen a környékbeli lakosok közel 500 aláírást gyűjtöttek össze, mert féltik maguk és gyermekeik egészségét, és tartanak a káros sugárzástól, illetve ingatlanjaik elértéktelenedésétől.
A fórumot a körzet képviselője, Réczi László (Nemzeti Fórum), Kis-Szeniczey Kálmán (Veled a Városunkért) és Endre Jánosné helyi lakos szervezték, ahol az önkormányzatot Faragó Zsolt jegyző, illetve a DIGI-t Szabó Tivadar képviselték.
A DIGI a Platán utcai emeletes házak tetejére tervezte volna eredetileg az antennák kihelyezését, de a helyi lakosok nem mentek bele
A DIGI képviseletében Szabó Tivadar elmondta, hogy a Móravárosban, a Platán utcában szerettek volna antennákat elhelyezni a magastetőkre, de azt a helyi lakosok nem fogadták el. (A DIGI , de más hasonló profilú cégek ilyenkor olyan tulajdonosokat keresnek, akik tartósbérleti szerződés ellenében engedélyezik antenna felszerelését vagy torony építését ingatlanjukon.)
A szolgáltató ezt követően áprilisban, a veszélyhelyzet idején kereste fel Endre Jánosné Akácfa utcai lakost azzal, hogy kibérelné a közeli telkét a torony megépítésére. Endre Jánosnénak cserébe közel félmillió forint bérleti díjat fizettek volna évente, ha a telkére engedi a beruházót. Az állattartással foglalkozó asszony azonban visszautasította az ajánlatot, mert nem szeretné, hogy ott egy adótorony megzavarja a saját és a környékbeliek egészségét. Miután Endre Jánosnéval a DIGI nem tudott megegyezi, megkeresték a telekszomszédot, és az egyébként Csongrádon élő és dolgozó tulajdonos már bérbe adta a földjét az adótorony megépítéséhez.
Szabó Tivadar azzal indokolta a torony építését, hogy a DIGI a többi telefonszolgáltató mellett szeretné bővíteni a hálózatát, és ehhez méhkasszerűen helyeznének el tornyokat, hogy biztosítani tudják a megfelelő lefedettséget. Ennek két módja van, egyfelől háztetőkre építkeznek, mint Budapesten és a nagyobb városokban, vagy tornyokat építenek. Eredetileg nem toronyban gondolkodtak, mert ez jóval költségesebb, de kiszorultak abból a körből, ahol antennákat helyezhettek volna el a magas tetőkre. Ezért a torony maradt az egyetlen járható út
– mondta a cég képviselője.
Arra a lakossági kérdésre, hogy miért nem indítottak korábban lakossági fórumot, Szabó Tivadar azt válaszolta: ha minden lakost megkérdeznének, akkor nem tudnának építkezni, de mindig készségesen állnak minden helyi fórum elé.
Veszélyes vagy nem veszélyes?
A legnagyobb vitát a mobiltornyok sugárzó, egészségkárosító hatása váltotta ki. Több lakos azt kérdezte, hogy miért nem lehet egy távolabbi ponton megépíteni a tornyot? És egyáltalán mit tehetnek a lakosok, ha nem akarják a torony építését? Volt olyan kérdés, ha megépül a torony, akkor arra további átjátszókat telepítenek? De felmerült az is, hogy figyelembe veszik-e a következő generáció egészséghez való érdekét, ha már most jelentős sugárzással (itt többen az 5G-ről beszéltek) bíró beruházásoknak adnak szabad utat?
A DIGI képviselője egy a WHO által kiadott állásfoglalással próbálta nyugtatni a kérdezőket, miszerint a mobiltelefon rendszeres, a fülünkhöz hosszan tartó használata idővel nagyobb veszélyt jelentenek, mint maguk a telefontornyok. És semmiféle rákot okozó hatást nem mutattak ki a telefontornyok vonatkozásában. Különben is a sugárzás intenzitása a távolság négyzetével csökken. A tervezett átjátszóállomás pedig megfelel az előírt szabályoknak. Szabó Tivadar azt is elmondta, hogy a tervezett torony 10×10 méteres alapra épülne és rácsos szerkezetűre tervezik.
Faragó Zsolt jegyző itt azt tanácsolta, hogy a beruházó a lakosok megnyugtatására végeztessen el sugárbiológiai mérést. Majd hozzátette azt is, hogy a félegyházi önkormányzatnak nincs hatásköre eljárni az adótorony létesítése ügyében, mert az nem esik a helyi építési szabályzat alá. (És különben is, ezt már mi jegyezzük meg, 2020. március 1-től a jegyzők építésügyi hatósági hatáskörét a kormány elvette, és azt a kormányhivatalokhoz rendelte.)
Mit tehetnek a lakosok, ha felvennék az adótorony ellen a kesztyűt?
A helyszínen azt is megtudták a fórumra kilátogatók, hogy a DIGI még nem rendelkezik építési engedéllyel, mert számos szakhatósági engedélyt kell még beszerezniük, felelt egy következő kérdésre Szabó Tivadar.
Kis-Szeniczey Kálmán képviselő mindezt a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóságtól (NMHH) kapott információkkal egészítette, miszerint:
az NMHH előtt Kiskunfélegyháza területét érintő építési engedélyezési eljárás hírközlési antennatartó torony elhelyezésére nincs folyamatban. Abban az esetben, ha a DIGI építési engedélyt kér, az ingatlantulajdonosok és más érdekeltek tudomást szerezhetnek róla, és betekinthetnek az eljárás irataiba, nyilatkozhatnak, valamint élhetnek jogorvoslati jogukkal a Hatóság döntésével szemben.
Itt fontos azonban azt megjegyezni, hogy a hatóság az építési engedély kiadását nem tagadhatja meg egészséghez való jogra hivatkozással egy adott építményre vonatkozóan, ha kérelem egyébként a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelel. Az egészségügyi határértékeket a 0 Hz-300 GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről szóló 63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendelet (továbbiakban: Rendelet) melléklete határozza meg. A tervezet torony pedig a DIGI elmondása szerint az egészségügyi határértéken belül van.
A város jegyzője is megerősítette azt az egybegyűltek előtt, hogy a helyi lakosok elismertethetik magukat ügyfélként, amit követően lehetőségük van bírósághoz fordulniuk.
Ezen a ponton ugyan néhányan kétkedésüknek adtak hangot, hogy ugyan ezt ki fogja és kimeri meglépni, mire Kis-Szeniczey Kálmán azzal vette vissza magához a szót, hogy vannak olyan személyek, akik ezen a téren lépni fognak.
Hogy mi lesz a végeredménye a lakóközösség és a szolgáltató küzdelmének azt egyelőre nem látni. A DIGI eltökélt abban, hogy tornyot épít a város határában fekvő külterületi telekre, míg a helyi lakosok abban, hogy egy távolabbi ponton valósuljon meg ez a számukra nem kívánt beruházás.
A lakossági fórum a szabadban, amire mintegy 60-an látogattak el 19h tájban ért véget.
Az ügyet nyomon követjük a kecsUP-on.
