Kecskemét légterébe kerülő légszennyező anyagok döntően: a közlekedésből, a lakossági fűtésből, az üzemi, technológiai tevékenységekből erednek.
Kecskemét összesített szmog-indexe október 19-én, reggel 8 órakor kedvezőtlen értéket mutatott.
A hideg esték beköszöntével Kecskemét szinte bármely részén érezhetjük azt az irritáló és kaparó szagot, ami krákogáshoz, köhögéshez, vagy rosszulléthez is vezethet. Az egyre rosszabb levegő városunkban emberi hatásra jön létre, például a túlzott autózáskor az üzemanyag elégetésekor, vagy az elavult ipari tüzeléskor, vagy éppen rossz minőségű háztartási méretű kályhákban, kazánokban.
Mindennapi életünk alapvető feltétele az otthonunkban felhasznált energia: ez biztosítja a világítás, a fűtés, a főzés, valamint számos berendezés és használati tárgy működését.
Ezzel összefüggésben kiemelten fontos, hogy otthonunknak milyen az energiahatékonysága.
„A magyarországi lakásállomány túlnyomórészt elavult, azaz a lakóépületek tipikusan rossz energiahatékonyságúak, ami magas rezsiköltségekkel, széndioxid- és légszennyezéssel jár. A legelterjedtebb lakástípus – majdnem minden ötödik lakóépület – az 1960-as, 1980-as években épült, a köznyelvben „Kádár-kockaként” ismert családi ház. Egy ilyen hőszigetelés nélküli épület kifűtése akár kétszer annyi energiát igényel négyzetméterenként, mint egy tipikus panellakásé, és négyszer annyit, mint egy 2000-es években épült (hőszigetelt) társasházé.”
– derül ki a Habitat for Humanity Magyarország legfrissebb lakhatási szegénységről szóló jelentéséből.
A korszerűtlen kályhák és az épületek rossz hőszigetelése miatt a lakossági szilárdtüzelés az egyik legfőbb oka a légszennyezettségnek
„A legelterjedtebb energiahordozó 2019-ben a gáz, míg a szilárdtüzelés (például fa, szén, brikett) áll a második helyen, a harmadik a városokra jellemző távhő. A legalsó társadalmi jövedelmi ötödben a háztartások csaknem 40 százaléka fűt kizárólag szilárd tüzelővel, míg a legfelső ötödben ez csak 9 százalék. Azaz a fatüzelés elsősorban a szegényebb rétegek energiahordozója, szemben a gázfűtéssel.”
– olvasható a dokumentumban.
A jelentés külön kitér arra, hogy:
„A korszerűtlen kályhák és az épületek rossz hőszigetelése miatt a lakossági szilárdtüzelés az egyik legfőbb oka a magyarországi légszennyezettségnek. Az egészségre súlyosan káros PM2,5 szállópor kibocsátásának több mint 80 százalékáért a háztartási szilárdtüzelés felelős Magyarországon – az EU-átlag 41 százalék; az egy főre eső átlagos szállópor-kibocsátás pedig a magyarországinak kevesebb, mint harmada (Eurostat). A magas légszennyezettség miatt több mint tíz éve folytat kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az Európai Unió.”
A lakásfenntartás drága, amin a rezsicsökkentés sem segít
A hazai lakhatási válság szoros összefüggésben van az energiaszegénységgel, (vagyis azzal, ha valaki nem képes megfizetni a fűtés vagy más, alapvető energiaszolgáltatások olyan szintjét, amely a tisztességes életminőséghez szükséges.) Ha az energiaszegénység által érintettek körét vizsgáljuk a legsérülékenyebb csoportok az (alacsony jövedelmű)
egyedülálló idősek, a munkanélküli emberek, a nagycsaládosok és az egyszülős családok.
„A magánlakások nagy aránya miatt a háztartások átlagosan a lakásfenntartási költségeik csaknem 60 százalékát fordítják energiára. Minél alacsonyabb a jövedelme egy háztartásnak, annál valószínűbb, hogy jövedelmének nagyobb hányadát fogja energiára költeni, mint egy jobb módú család. Ezeket a háztartásokat a rezsicsökkentés sem érte el”
– figyelmeztet Feldmár Nóra, energiaszegénység-szakértő és a Habitat munkatársa.
„A tűzifa ára folyamatosan növekszik, az önkormányzatok által igényelhető szociális tűzifa-támogatás elosztásának módja pedig megkérdőjelezhető, ráadásul a támogatás a súlyosan légszennyező barnakőszénre is fordítható. Ahhoz, hogy a legszegényebb háztartások is energiahatékonyabbak legyenek, és így a mindenkit érintő légszennyezés is csökkenjen, célzott lakásfelújítási támogatásokra van szükség”
– hangsúlyozta a szakértő.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nyilvántartása szerint jelenleg hozzávetőlegesen 500 ezer fogyasztónak van 60 napon túli befizetési hátraléka
– derül ki a jelentősből.
Mit lehet tenni?
A Habitat for Humanity Magyarország a következőket javasolja:
Központi lakhatási támogatás visszaállítása: Újra jöjjön létre egy központi normatív lakásfenntartási támogatás, amely a háztartások jövedelmi helyzete és lakásfenntartási költségei alapján nyújt segítséget a rászoruló háztartásoknak.
„Progresszív” energiaárak bevezetése: A jelenlegi rezsicsökkentés helyett a háztartási energiaárak fogyasztási mérték szerinti sávos árazását javasolják.
Célzott lakásfelújítási támogatások: Hosszútávú, kiszámítható és differenciált lakossági energetikai felújítási programokra van szükség.
Szociális tüzelőanyag-támogatás: A támogatás központi és helyi elosztási szabályait összhangba kell hozni.
Fűtéskorszerűsítés: A lakóépületek teljeskörű energetikai felújításán kívül a lakások fűtéskorszerűsítését kiemelten támogatni kell, legfőképp a szilárdtüzelésű kályhák lecserélését.
A témához kapcsolódó korábbi írásunk:
Milyen környezetkímélő energiaforrást válasszunk Kecskeméten?
