- A hatóság az Izsáki úti véderdő teljes kivágását írja elő, mert elérte a vágásérett kort.
- A petőfivárosi lakosok karbantartást igényeltek az önkormányzat tulajdonában álló területen, kiváltképp a beteg és veszélyes fák esetén, de nem a véderdő kivágását.
- A vita most arról szól, hogy a tarvágás helyett lehet-e más megoldást találni. Van-e lehetőség az üzemmód váltásra? És ennek érdekében mit tesznek a városvezetők?
- Civilek kiszámolták, hogy az érintett erdősáv becsült szolgáltatási értéke 550 millió forintra becsülhető.
„Az Izsáki úti véderdő az erdőterv szerint elérte a vágásérett kort, ezért az erdőgazdálkodó kezdeményezte az erdészeti hatóságnál a véghasználatot. Amennyiben a hatóság engedélyezi, 2020-ban megkezdődik a tarvágás”,
áll abban a levélben, amit Falu György (Fidesz-KDNP) alpolgármester írt a Petőfiváros képviselőjének, Bodrozsán Alexandrának (Szövetség a Hírös Városért) szeptember végén.
A véderdő elhanyagolt állapotban van, ami rendbetételre szorul. Az elmúlt években a viharkárok következtében a veszélyessé váló fák miatt szinte minden évben szükséges volt fakitermelést végezni, hogy ne veszélyeztessék a lakóházakat, illetve a közlekedést.
Az érintett erdőterület Kecskemét önkormányzatának tulajdonában áll, és mivel az önkormányzatnak nincsen szakszemélyzete a városi erdészeti tevékenység elvégzésére, ezért azt vállalkozási szerződés alapján a KEFAG-gal végezteti el a hatóság által elkészített üzemterv előírásai alapján.
És itt a lényeg! A hatósági üzemterv a teljes kivágást írja elő, és nem az átmeneti üzemmódot vagy a felújítóvágást. Ez annyit jelentene a gyakorlatban, hogy egy favizsgáló szakmérnök megállapítja, hogy mely fák veszélyesek, és csak azok kerülnek kivágásra. Ezt követően pedig vegyes faállománnyal lenne telepítve terület és egy vegyes cserje sor kerülne kialakításra az úttal párhuzamosan.
Kérdésekkel fordultunk az ügyben minden érdekelt félhez, a képviselőkön és a szakbizottságon kívül a KEFAG Zrt.-hez, a kormányhivatal illetékes osztályához, illetve természetvédőkhöz. Arra kérdeztünk rá, hogy milyen lakossági visszajelzések érkeztek az önkormányzathoz? Mi indokolja a tarvágását? Van-e más megoldás? Az újratelepítést követően hány éven belül lehet ismét jelentős zöldfelület a város egyik legforgalmasabb útja mellett?
A hatósági üzemterv a vágást írja elő, és nem a felújítóvágást. Van-e más megoldás?
Arra a kérdésünkre, hogy kik kezdeményezték a véderdő rendbetételét, esetleg vágását és van-e más alternatíva Bodrozsán Alexandra petőfivárosi képviselő így felelt:
Többen kerestek meg azzal, és én is tapasztaltam a saját szememmel, hogy a véderdő elhanyagolt állapotban van, számtalan élettelen fa található a területen. A hatalmas viharok minden egyes alkalommal újabb és újabb fákat döntenek ki, törnek ketté, ágakat szakítanak le. A KEFAG-nál kérelmeztem a terület rendbetételét. Mivel én és a lakossági bejelentések is egy karbantartást igényeltünk, rettenetesen meglepődtem, mikor Falu György alpolgármester tájékoztatását megkaptam a tarvágásról.
A választókerület tanácsadó testülete pont azon a napon ülésezett, amikor az alpolgármester levele megérkezett. Az itt jelenlévők sem értettek egyet a tarvágással. Nem vitatom, hogy a nyárfák cseréjét érdemes megtenni, vagy számukat valamekkora mértékben csökkenteni, kiváltképp a beteg és veszélyes fák esetén, de a véderdő kiemelt szerepe miatt ezek tarvágása a mai klíma vészhelyzeti időszak miatt a város területén kifejezetten károsak lennének.
A KEFAG álláspontja szerint:
Az Alföld közepén, az átmeneti üzemmód és a fokozatos felújítóvágás az éghajlati viszonyok, a csapadékhiány és a talajadottságok miatt nem eredményes. Az esetleges alátelepítés a helyben alkalmazható fajok fényigényessége miatt a visszamaradó fák árnyékhatása, valamint a száraz időszakban végzetessé váló gyökérkonkurencia miatt kudarcra van ítélve. Emiatt, illetve az egyre kevésbé állékony idős faegyedek kidőlésével járó veszélyek miatt az erdő megújítására a tarvágáson kívül más megoldást nem látunk.
Az erdőterv vágásos üzemmódot ír elő, s jelen területen az erdőfelújítást kétféle módon engedélyezi. Az egyik a meglévő szürkenyár állomány letermelést követő sarjadztatásával, melyből a sarjak 2-3 év után zárt állományt alkotnak, vagy másik lehetőségként mesterséges úton, a szürkenyár tuskóinak eltávolításával, s helyette hosszabb vágásfordulójú, úgynevezett kemény lombos fafajokból (kőrisekből, juharokból), egyéb lomb elegyes erdő mesterséges ültetésével. Utóbbi mesterséges ültetésnek 6-8 évre van szüksége ahhoz, hogy zárt állományt alkosson, de a várható élettartama is magasabb, változatosabb fajösszetételű, esztétikusabb.
Falu György alpolgármester a válaszában elmondta, hogy:
Az erdészeti tevékenységet az önkormányzati tulajdonú erdők esetében az erdőgazdálkodásról szóló törvény szabályozza. Az Izsáki úti véderdő esetében a törvény végfelhasználást irányoz elő, de ezzel egyidőben meghatározza az erdő újratelepítésének módját is. Az üzemterv tehát kötelezően végrehajtandó előírás, itt az önkormányzatnak büntetés terhe melletti végrehajtási kötelezettsége van. Az újratelepítésnek két módja van: sarjaztatással, vagy kőris főfaj mellett egyéb, gyorsabban növő fajok beültetésével, vagy erdészeti módszerekkel, ami lényegesen hosszabb életciklusú, de értékesebb.
Mindent megteszünk minden zöldfelület védelme, a lakossági elvárásoknak megfelelő kezelése érdekében, de a tárgyalások végén a végső döntésnek alá kell vetni magunkat. Hiszem, hogy születhet jó megoldás, feltéve, hogy a józan ész és nem a politikai hisztériakeltés diadalmaskodik. Szerencsére ez utóbbi jelét eddig nem tapasztalom.
A város egészére nézve kezdeményeztem egy olyan egyeztetést, amely célja a belterületi erdőink kezelésében a hatóság által is támogatott olyan módszerek kidolgozása, amely sikeresen enyhíti az efféle beavatkozások okozta lakossági felháborodást. Ez a munka folyamatban van, így ennek hasznát elsőként itt tudjuk majd kamatoztatni.
Hogy a véderdő ügyét tárgyalta-e a Környezetvédelmi, Városrendezési és Agrár Bizottság, és milyen megoldás lehetséges, arról Lejer Zoltán (Szövetség a Hírös Városért) bizottsági elnök a következőket vetette fel:
Semmilyen információt nem kapott hivatalos helyről a környezetvédelmi bizottság, pedig ilyen ügyben nagyon sok kérdést egy nyilvános bizottsági ülésen tisztázni lehet. Mind a tulajdonosi, mind a kezelői oldal meg tudott volna szólalni. A szakbizottság elnökeként két irányból indulnék el. A véderdő fontossága megkérdőjelezhetetlen az itt élők számára, ezért a fő kérdés, hogy hosszútávon milyen erdősávot tudunk itt kialakítani. Arra választ kell adni, hogy lehet-e szakaszos megújulás, illetve lehet-e itt örökerdőt telepíteni.
Itt viszont már nem lehet megkerülni a helyi közösség véleményét. Tájékoztatásra és párbeszédre van szükség, mert ez a megoldás kulcsa. Például azért is, mert a hiedelemmel szemben a nyárfa nem allergizál, csak a repítőszőrökre tapadt virágpollen. A fehér szöszök veszélye inkább a magas gyúlékonyság, mivel ez száraz cellulózból áll.
Farkas-Barta Kata, a 10 millió Fa – Kecskemét nevében arról nyilatkozott, hogy:
10 millió Fa közössége kiemelten fontosnak tartja a meglévő egészséges fák megtartását, jelen pillanatban, városszerte kiszáradt fák látványa jelzi, mekkora kihívás új fák megtartása. Ezért gondoljuk úgy, nem engedhetjük meg azt a fényűzést, hogy ép egészséges fákat kivágunk. A nyárfákat sokan támadják, megfeledkezve jótékony hatásukról. Az erdők tarra vágását városi környezetben teljesen elfogadhatatlannak tartjuk. Az Izsáki út esetében a várható felújítási munkálatok miatt az eddigieknél kiemeltebb szerepe lesz ezeknek az erdőknek, az építkezéssel járó por, zaj szempontjából is, majd a bővítést követő forgalomnövekedésből adódóan.
Mivel a terület az erdőtörvény hatálya alá tartozik a kezelésében nincs teljesen szabadság, azért mozgástér az erdő borítás megtartásában van, üzemmód váltás lehetséges, erdő szerkezet átalakítás lehetséges. Az erdő végfelhasználatát lehet halasztani vagy szakaszolni. Lehetőség van átmeneti üzemmódra, amely elvezethet az örökerdő üzemmódhoz is akár.
Amíg nem vizsgáltuk meg az összes érvet és ellenérvet, addig nem szabad elvetni ezeket a sok előnnyel járó lehetőségeket, a tarvágás a legutolsó lehetőség, ami szóba jöhet szerintünk.
Közösségünk elvégezte az erdő felmérését. Kiszámoltuk az Izsáki úti véderdő területén lévő 836 db fa ökológiai hasznosságát és szolgáltatási értékét. Ennek értelmében a szürke nyár-ból álló erdő ökológiai hasznossága így néz ki: mintegy 42.000 kg szén-dioxidot, illetve 320.000 kg port köt meg. Az érintett erdősáv becsült szolgáltatási értéke pedig 550 millió forintra becsülhető.
A kormányhivatal illetékes osztálya megkeresésünkre a megadott időpontig nem válaszolt, de amint megérkezik a válaszuk, frissítjük a cikkünket.
Többoldalú egyeztetés zajlik, de egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a végeredmény
A felek megerősítették, hogy egyeztetnek egymással. Bodrozsán Alexandra felhívta Falu Györgyöt, és átbeszélték a lehetséges forgatókönyveket, aki lakossági egyeztetést indít a városrész lakosaival. A petőfivárosi tanácsadó testület azt a döntést hozta, hogy a szakmai egyeztetésekkel megbízzák Farkas-Barta Katát, a 10 millió Fa – Kecskemét Egyesület elnökét. Falu György egyeztetett a civileken túl a hatósággal, a KEFAG-gal, a főkertésszel, a kormányhivatallal és a főépítésszel. Lejer Zoltán pedig mint azt elmondta, ilyen ügyben nagyon sok kérdést egy nyilvános bizottsági ülésen tisztázni lehetne.
A felek láthatólag kommunikálnak. Hogy mire jutnak, az még kérdéses. És az is, hogy az önkormányzat kérelmezi-e a gazdálkodási forma váltását.
Az Izsáki úti véderdő ügye nem lezárt, ezért a kecsUP-pal nyomon követjük, amiről tájékoztatjuk olvasóinkat.
