Kassai Dániel pestszentlőrinci független önkormányzati képviselő a Miniszterelnöki Kabinetirodától közérdekű adatigénylése nyomán megtudta, mennyibe került a legutóbbi, koronavírusról szóló „nemzeti konzultáció” – írta meg a Hvg.
A propagandakampány és az ezt körülölelő kormányzati hirdetések (nyomtatott sajtó, online, rádió, TV, óriásplakát, citylight, hengeroszlop) végösszege 9 milliárd 579 millió 490 ezer 978 forint volt.
Ehhez jött még hozzá a konzultációs levelek gyártása, postázása 1,7 milliárd forintért. Továbbá a Magyar Közlöny Kft. közel 200 millió forintot kapott nyomdai szolgáltatásra.
A fő megrendelést egy ismert Fidesz-közeli milliárdos, Balásy Gyula cége, a New Land Média Kft. kapta meg.
Nem tudni, hányan töltötték kiEnnyi pénzből 57 ezer tanuló kaphatott volna egy 200 000 forint értékű új laptopot az otthoni tanuláshoz.
A kormányzati titkolózás miatt független testület nem ellenőrizheti, hányan küldték vissza levélben vagy interneten válaszukat, és mi lett a válaszok sorsa, így csak a fideszes Dömötör Csaba bemondására hagyatkozhatunk. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint 1 millió 793 ezren válaszoltak.
Amint azt Szél Bernadett kiderítette, valójában ez a válaszok száma, nem a válaszolóké, mivel egy ember több helyre is x-et tehetett. Az állami honlap összesítése szerint a válaszolók száma 110 ezerrel alacsonyabb.
Az viszont biztos, hogy Hadházy Ákos független parlamenti képviselőnek 260 ezren küldtek vissza „nemzeti konzultációs” ívet, amiket bemutattak a sajtónak és látványosan elhelyezték őket a Orbán Viktor munkahelye, a Karmelita Kolostor elé.
Egy robot volt a legszorgalmasabb válaszolóIdőközben egy Nerbot nevű program működéséről 25 órányi videófelvételt töltött fel valaki az internetre. A felvételeken az látszott, hogy a gép több ezres nagyságrendben, hamis adatokkal tölti ki a kérdőívet. Mindezt a „nemzeti konzultáció” primitív internetes felületének alapvető biztonsági hiányosságai tették lehetővé.
Mire való volt ez az egész?A propagandakampány komolyságát jelzi, mennyire vette komolyan maga Orbán Viktor az állítólagos beküldők véleményét.
Szeptemberben még rájuk hivatkozott, mondván, a „nemzeti konzultáció” alapján azt látják, a magyarok nem akarnak lezárásokat. Igaz, csak október 9-én hozták nyilvánosságra a „konzultáció” „eredményét”. Így nyár után újabb értékes, járvány elleni védekezésre fordítható hónapokat pazarolt el a miniszterelnök.
Aztán ahogy novemberre egyre súlyosabb lett a helyzet, bekövetkezett, amit a szakértők jósoltak és amit a kormány egyik vezető politikusa riogatásnak minősített, a lezárásokat mégis elrendelték.
Volt azért benne jó isHa még emlékszik rá valaki, eredetileg 2020 elején a gyöngyöspatai cigányok oktatási szegregáció miatti kártérítését tervezte a kormány indulatkeltő kampánytémává tenni. Februárban több száz pszichológus tiltakozott ez ellen. „Szerencsére” az időközben elhatalmasodó koronavírus-járvány levette a napirendről az etnikai uszítást, és elkerültük az újabb konfliktusokat.
