- Advertisement -
„1947. január 5-én, vasárnap nagy ünnepség zajlott Kecskeméten. A város hóval borított főterére egymásután százával érkeztek az ország minden részéből az autók és motorkerékpárok, a Terézvárosi Torna Club csillagtúrájának résztvevői. A csillagtúrát abból az alkalomból rendezte a nagymultú fővárosi sportegyesület, hogy a háború után újjáépített transzkontinentális betonutat Kecskeméten avatta fel Tildy Zoltán, a magyar köztársaság elnöke” – számolt be a korabeli Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt lapja, a Kecskemét.
A Közuti és Vízi Közlekedés szaklap pedig így írt az attrakcióról: „ez a nap nemcsak egy tömegsportszerű megmozdulás volt, hanem az újjáépített london—konstantinápolyi műút magyarországi szakaszának a megnyitási ünnepsége is.”
Hamar meglátták a népszerűségszerzés lehetőségét a közlekedés helyreállításában
A második világháborút követően Magyarország képe lesújtó volt, a nemzeti vagyon mintegy 40 százaléka pusztult el. Részben a harci eseményekben, részben az országból elmenekülő nyilasok és német katonák rombolásakor, részben pedig a megszálló szovjet hadsereg tevékenysége nyomán. A legsúlyosabb veszteség a közlekedést érte, itt az infrastruktúra közel 60 százaléka semmisült meg. A legfontosabb feladat az élelmiszerellátás és – részben ezzel összefüggésben – a közlekedés helyreállítása volt.
Kecskemét számára a háborús pusztítás mellett komoly tehertételt jelentett a mintegy negyvenezer szovjet katona állomásoztatása, akiknek itt volt a fő felvonulási útvonala és háttérbázisa. Kecskemét és Budapest között pedig rendbe kellett tenni a közlekedési vonalat.
1947-ben erről a vonalról – egészen a déli határig – Dolhay Imre osztálytanácsos úgy beszélt, hogy:
„ez tulajdonképen a London– Isztambul közötti transzkontinentális út magyarországi szakasza, ami Oroszvártól a Szabadka közelében lévő Horgosig terjed. A most újjáépített 87 km-es útszakaszt rengeteg bombatalálat érte.”
A kommunisták hamar meglátták a népszerűségszerzés lehetőségét a közlekedés helyreállításában, hiszen ez a szovjet hadsereg közvetlen érdeke is volt, amihez szovjet utászalakulatok is a rendelkezésre álltak. 1945 májusától a kommunista Gerő Ernő töltötte be a közlekedési miniszteri posztot, aki gyakran tűnt fel hidak és egyéb utak avatásán, mint az történt 1947 januárjában Kecskeméten is.
Gerő Ernő: „A most újjáépített út összeköt bennünket Tito marsall országával”
Már a második világháború előtt népszerűségnek örvendtek az autós-motoros csillagtúrák, amelyek szervezésében kiemelkedő szerepet játszott a Terézvárosi Torna Club. A TTC 1902-ben alakult Budapest VI. kerületében. Szakosztályai közül kiemelkedő volt a autó- és motorsport és a turisztika. A két háború között számos ilyen versenyt szerveztek.
A háború után az egyik legfontosabb szempont volt, hogy bemutassák: a rendeződés viszonyai lehetővé teszik, hogy ismét megrendezzék a régi csillagtúrák hagyományait felidéző rendezvényt. 1947 elején tehát ezért került megrendezésre a téli kecskeméti csillagtúra, mert ekkor avatták fel a Budapest – Kecskemét közti újjáépített betonutat. Az eseményen felszólalt a kisgazda párti Tildy Zoltán köztársasági elnök, Gerő Ernő közlekedési miniszter és Tóth László kecskeméti polgármester.
A Kecskeméti Hírek a következőképpen tudósított az eseményről:
„1200 személy és tehergépkocsi, valamint motorkerékpár vonult fel Kecskeméten, hogy amint Seres Tibor miniszteri osztálytanácsos, a magyar közlekedésügyi minisztérium gépkocsi főosztályának vezetője mondotta üdvözlőbeszédében — hitet tegyen arról, hogy a magyar újjáépítés minden vonalán csodát teremtenek a dolgozó kezek.”
Gerő Ernő miniszter pedig ekkor azt mondta, hogy:
„Út és motor — ezt a jelszót kell kiadnunk. Arra törekszünk, hogy a vasút és az autózás ne álljanak ellenségként egymással szemben, mint a múltban, — ellenkezőleg — teremtsük meg a harmóniát a két közlekedési ág között. A most újjáépített út összeköt bennünket Tito marsall országával és hirdeti népünk építő erejét és élni akarását.”
És a korabeli tudósítások szerint mindez -20 fokban történt.
Három személyes légi taxi járatokat álmodtak Kecskemétre
A tervek határtalanok voltak. A Kecskeméti Hírek újságírója Koós Imre légügyi főtanácsost a magyar repülés helyzetéről kérdezte és arról van-e kilátás arra, hogy a közeljövőben Kecskemét bekapcsolódjon a repülőközlekedés útvonalába. Koós Imre elmondta, hogy míg az első világháborúban a repülőgépeket hadicélokra használták, addig ma már a kereskedelem- és az utasszállítás céljait szolgálja. Majd így folytatta:
„Kecskemétről Budapestre repülőjáratot beállítani nem volna kifizetődő az út rövidsége miatt, ellenben tervezünk egy úgynevezett légi taxi hálózatot 3 személyes gépekkel az ország különböző részein 30 leszálló hellyel. Ezeket a gépeket sürgős esetekben az ország bármelyik pontján bárki igénybe vehetné.”
A légügyi főtanácsos minden bizonnyal a háromüléses Polikarpov Po-2-es egymotoros taxi-repülégépekre utalt. Magyarországon 1946-tól volt használatban ez a típus, előbb mint légi taxi, később mint katonai futár és gyakorlógép.
- Advertisement -