Teljes kapacitással, ismét három műszakban termel az Audi győri gyára, és a kecskeméti Mercedes-Benznél is újraindult az élet tíz nap szünet után. A magyarországi járműalkatrész-gyártás, bár fontos részre a hazai autóiparnak, a globális csiphiányt nem tudja orvosolni.
Mától ismét három műszakban, teljes kapacitással zajlik a termelés az Audi győri gyárában, amelyben január harmadik és negyedik hetében egy műszakosra csökkent a termelés az elektronikai alkatrészek világméretű hiánya miatt. A kecskeméti Mercedes-Benz le is állt január 20. és 30. között.
-Mivel az Audi rendelésállománya nagyon jó, a hét végén egy szombati műszakot is indítani kellett – mondta a Világgazdaságnak Czechmeister Mónika, az Audi Hungaria Zrt. kommunikációs vezetője.
A vállalat motorgyártásában nem okozott akkora fennakadást a csiphiány, mint a járműgyártásban, csak néhány kisebb, részleges műszakot kellett lemondani. A kecskeméti Mercedes-Benz gyárban is helyreállt az élet a Világgazdaság meg nem erősített értesülései szerint, azaz az előzetes terveknek megfelelően január 31-én már újra termeltek. A Suzuki azt közölte, hogy beszállítóival az alkatrészhiány megelőzésén dolgoznak, az esztergomi üzemben nem volt és most sincs szükség leállásra, még műszakcsökkentésre sem.
Az európai járműgyártás bizonyos alkatrészek esetében ki van szolgáltatva a távol-keleti beszállítóknak, a csip hiánya miatt például több autógyár is kénytelen volt leállni vagy csökkentett munkaidőben termelni.
A csipgyártáshoz szükséges ritkaföldfémek fő lelőhelye Kína, ezért a termék gyártását nem lehet és nem is érné meg áthelyezni.
Ahhoz, hogy az európai autógyártás – amelynek egyébként az elektromos autók térnyerése miatt egyre több csipre lesz szüksége – ne függjön a távol-keleti beszállítóktól, egy más elven működő csip kifejlesztésére lenne szükség – mutatott rá a Világgazdaságnak Nyírő József, a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetségének (Majosz) elnöke. Szerinte a kisebb kitettség és az ellátási lánc rövidülése mindenképp előnyös lenne az európai autógyártóknak és beszállítóiknak. A nagyjából ezer hazai járműipari cég 160-170 ezer főt foglalkoztat. Az ágazat intenzív növekedését jól mutatja, hogy öt éve még csak alig ötszáz cég gyártott járműipari alkatrészt. A piac fejlődésével több külföldi cég hozza gyártását Magyarországra, és a hazai tulajdonú vállalkozásoknak is vonzó a terület.
Az ágazat 2019-es árbevétele nagyjából ezermilliárd forint volt, de tavaly 15-20 százalékkal zsugorodott.
A járműipar egyértelműen csúcstechnológiákkal dolgozik, nagy hozzáadott értéket termel, a belépési küszöb is igen magas, és bár régiós szinten előkelő helyen állunk, a verseny erős. Ezért is elengedhetetlen az innováció és a hatékonyságnövelés, hogy cégek továbbra is nagy megrendelésekhez juthassanak
– emelte ki Nyírő József. Az ágazatban egyébként folyamatosak a fejlesztések – tette hozzá –, ezekre a vállalatok évről évre több pénzt fordítanak.
A szakember szerint minden alkatrész iránt jelentős a kereslet, de a műanyaggyártásban és a karosszériaelemek előállításában a következő években biztosan lesz növekedés is. Több elektromos alkatrész készül majd, hiszen a modern autókban nagyon sok az elektronika, és a motorgyártás is bővülhet. A szövetség létre kíván hozni egy előrejelző rendszert, miután a járvány idején kiderült, hogy az egyes cégek előrejelzései nem feltétlenül pontosak, így szélesebb körből származó információkra van szükség. A Majosz elnöke szerint ismerni kell az egyes alkatrészek életciklusának várható alakulását, mert ez határozza meg a cégek fejlesztési terveit. Ismeretük jelentősen csökkenti a beruházások kockázatát, és kijelöli az egész iparág fejlesztési stratégiájának irányát.
