- Advertisement -
Világszerte több mint 100 millió fertőzött és 2 millió halott alig egy évvel az új koronavírus-járvány kitörése után. A járványtól csak a tudomány eszközeivel, a tudomány eddigi eredményeire épülő új módszerekkel tudunk megszabadulni, úgy, hogy a különböző, érintett szakterületek képviselői együttműködnek. Ám nagyrészt a kutatók felelőssége az is, hogy eredményeiket és a felfedezések hátterében meghúzódó bonyolult tudományos összefüggéseket érthetően elmagyarázzák a társadalom laikus tagjainak.
Nemzetközileg elismert fiatal kutatók beszéltek közérthetően a védőoltások jelentőségéről, a COVID-vakcinákkal kapcsolatos fejlesztésekről és tapasztalatokról – különös tekintettel az mRNS-alapú oltásra –, valamint az oltásellenesség pszichoszociális tényezőiről a Magyar Tudományos Akadémia online eseményén 2021. február 3-án.
Az eseményről készült felvételt az MTA YouTube-csatornáján, illetve cikkünk végén tekinthető meg.
Müller Viktor biológus, az ELTE kutatója „emlékeztetőül” a védőoltások történetét és napjainkig tartó hatását mutatta be nyitóelőadásában, amit 10:01-től kezdődik.
Kemenesi Gábor virológustól, a Pécsi Tudományegyetem kutatója a COVID-19-vakcinák technológiáját mutatja be, azok kihívásait és amit ténylegesen várhatunk tőlük. Arra is kitért, hogy mit okoznak a vírusmutációk a vakcinák tekintetében, és egyáltalán mire számítsunk a járvány elleni legfőbb fegyverünktől. 39:09-től kezdődik, de ha ugranánk az előadásban érdemes az 50. perctől nagyon figyelni. Itt beszél Kemenesi az orosz (Sputnik), az angol (AstraZeneca), illetve a Pfizer és Moderna vakcinákról és különbségükről.
Pardi Norbert biokémikus, a Pennsylvaniai Egyetemen kutatója, Karikó Katalin közvetlen munkatársa bemutatta a módosított-mRNS-alapú vakcinák kifejlesztésében szerepet játszó legfontosabb felfedezéseket és a vakcinák működési elvét. Pardit 1:20:48-tól nézhetjük.
Karikó Katalint, akit több tudós is Nobel-díjra esélyesnek tart, fontos kiemelnünk, hiszen az mRNS-sel kapcsolatos kutatásai és módszerei a mostani koronavírus elleni vakcinafejlesztések alapja is. Évtizedek óta az USA-ban dolgozik és a német oltóanyaggyártó BioNTech alelnöke. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) napokkal az EU-szintű oltakozás megkezdését követően, 2020. december 31-én, hagyta jóvá a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni oltóanyagának vészhelyzeti alkalmazását. Kemenesi Gábor egyébként az előadásában arról is beszélt, hogy a Karikó-féle módszer lesz minden bizonnyal a legkézenfekvőbb eljárás a jövő pandémiáit illetően.
Kalmár Éva (1:45:03-tól), a Delfti Műszaki Egyetem kutatója számba vette, milyen külső tényezők befolyásolják, hogy kit tekintünk megbízható információforrásnak, és hogyan ismerjük fel, ha egyesek visszaélnek azzal, hogy megbízunk bennük. Arról is beszélt, mekkora jelentősége lehet a csoportnyomásnak a koronavírus-járvány elbagatellizálásában, illetve az oltásellenességben.
- Advertisement -
