Társadalmi egyeztetés nélkül költené el a kormány az uniós forrásokat, civil szervezetek tiltakoznak

Közel 19 ezer milliárd forintról dől el a következő hónapokban, hogy milyen célok és prioritások mentén költi el a magyar állam, ekkora összeghez jut ugyanis Magyarország az Európai Unió 2021-2027 közötti költségvetéséből és a koronavírus-járványhoz kapcsolódó helyreállítási csomagból összesen.

Bár a források felhasználásáról kötelező eleme az érintett társadalmi csoportok bevonása, a civil szervezetek úgy látják, hogy nincs lehetőségük a folyamatban való érdemi részvételre, ezért nyílt levélben fordulnak a Miniszterelnökséghez, és arra kérik dr. Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárt, hogy kezdjen valódi társadalmi párbeszédet a Magyarország sorsát hosszú évekre meghatározó támogatások felhasználásáról, az illetékes minisztériumok ugyanis csak formálisan teljesítik kötelezettségeiket.

A levelet megfogalmazó 33 magyarországi civil szervezet, amihez további egyesület csatlakozott, többek közt azt írja, jelenleg nincs lehetőségük a valódi részvételre,

mivel az illetékes minisztériumok csak formálisan teljesítik kötelezettségeiket, az anyagok gyakran nehezen hozzáférhetőek, azokat sokszor csak az utolsó pillanatban, teljesíthetetlen határidők szabásával küldik el az érintetteknek, miközben az egyeztető fórumok munkája kiüresedett, az érkező javaslatokat rendszerint nem építik be a készülő tervezetekbe, és az elutasítás indokairól sem adnak tájékoztatást.

A civilek hét pontban foglalták össze azokat az alapelveket, amelyek mentén szerintük működhetne a társadalmi részvétel:

1. A társadalmi egyeztetések meghatározó eleme a strukturált párbeszéd.

2. A nyitottság elve alapján garantálni kell a minél szélesebb körű részvételi lehetőséget.

3. A partnerség elve garantálja, hogy az érintettek nem csak az elkészült anyagokat véleményezhetik, hanem azok megalkotásában, a célok és prioritások meghatározásában is szerepet kapnak.

4. Biztosítani kell a társadalmi egyeztetések folyamatosságát, hogy részvételük ne csupán kampányszerű vagy ad hoc legyen.

5. Az átláthatóságot szem előtt tartva válhat követhetővé az egyeztetési folyamat.

6. Az érintett kormányzati szervek rendszeres értékelést kell készítsenek a folyamatról.

7. A kormánynak biztosítania kell az érintett civil szervezetek kapacitásfejlesztését

– sorolják.

A nyílt levél aláírói szerint még van idő a problémák orvoslására, ezért arra szólítják fel az államtitkárt, hogy minél hamarabb tegye elérhetővé az uniós források folyósításának dokumentációját, elegendő időt hagyva azok véleményezésére.

Az állam feladata, hogy a támogatások megfelelő elosztásával olyan fejlesztések valósulhassanak meg, amelyek egy egészséges, fenntartható, szolidáris és igazságos Magyarország létrejöttét, és a benne élő emberek boldogulását támogatják

– írják.

Így a politika martalékává válunk 

Egy demokratikusan működő országban, ezt már mi tesszük hozzá, ahol az állampolgárokra és azok csoportjaira, így például a civil és egyéb szakmai szervezetekre partnerként tekint a hatalom ott ennél kisebb volumenű dokumentumokat is megvitatnak szélesebb körben és előzetesen. Ennek hazánkban alig van kultúrája, amin egyáltalán nem segít az, ahogy minden érdemi vita nélkül a szemünk előtt privatizálják a hazai tudományegyetemek többségét.

Lokálisan sincs jobb tapasztalata a civileknek és helyi polgároknak. A gazdasági, szociális, környezetvédelmi vagy levegőminőségi programok elkészítését rendre csak egy szűkebb kör ismeri, vagy amikor ezek kikerülnek egy nyilvános felületre nem adnak kellő időt és lehetőséget arra, hogy a megfogalmazott releváns vélemények bekerüljenek a döntéselőkészítésbe.

A demokratikus játékszabályokat a politikusok többsége nemcsak időigényesnek tartja, hanem teljesen feleslegesnek is. De így ne csodálkozzunk, hogy a közös intézményeink, mint a parlament, a városi közgyűlések, a véleménynyilvánítás sokféle fóruma, és általában minden olyan intézmény, ami a „közérdekét” kellene, hogy szolgálja kiüresedik és a politika martalékává válik.