A megyében 32 tartósan betöltetlen háziorvosi praxis van, ebből 2 Kecskeméten

0
Háziorvosi praxisok állapota 2021. február 1. / Fotó: GKI Gazdaságkutató
A legfrissebb kimutatás szerint jelenleg 609 betöltetlen háziorvosi praxis van Magyarországon, összesen 458 településen. A 609 praxisból 16 közel 15 éve, 59 több mint 10 éve, 157 pedig több mint 5 éve betöltetlen. Ez nem csak azt jelenti, hogy a 6350 praxis közül, nagyságrendileg minden tizedik betöltetlen, de azt is, hogy sok esetben hosszú éveket kell várni, mire egy praxist újra betöltenek, annak ellenére, hogy a praxisjog eladható, és hitelt is fel lehet venni a vásárlásra – írja a GKI Gazdaságkutató legfrissebb elemzésében.

Csökkent az elmúlt években a háziorvosok száma

2010 és 2019 között 438 fővel (7 százalékkal) csökkent a praktizáló háziorvosok száma. A KSH legfrissebb, 2019-es adatai szerint a 6013 praktizáló háziorvos több mint 64 millió esetet látott el. Így egy háziorvosra átlagosan 10655 eset jutott, vagyis 43 eset naponta, ami 4,7 százalékkal több, mint 2010-ben. Így egy-egy betegre átlagosan maximum 12 perc jut. Az egy háziorvosra jutó lakosok száma 2010-hez képest 5 százalékkal 1625 főre nőtt. Az üres praxisok helyettesítése miatt a helyettesített és az eredeti praxisban is romlik a betegek ellátása, mivel a háziorvos túlterheltsége növekszik – állapítja meg az elemzés.
Megyei szinten a legtöbb háziorvos (75) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében hiányzik, szintén magas ez a szám Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben, ahol 47, illetve 46 háziorvost keresnek. Továbbá átlag feletti volt még ez a szám Bács-Kiskun, Fejér és Békés megyékben, illetve Budapesten – derül ki az Országos Kórházi Főigazgatóság honlapjáról.

Bács-Kiskun megyében összesen 32 tartósan betöltetlen háziorvosi szolgálati hely van, ebből kettő Kecskeméten. 

A betöltetlen praxisok növekvő számának egyik oka, hogy a nyugdíjba vonuló orvosok helyett nincs utánpótlás annak ellenére sem, hogy jelentősen nőtt a háziorvosok bére. A pandémia pedig felgyorsította a praxisok elhagyását, mivel a veszélyeztetett (65 év feletti) korosztályba tartozó háziorvosok már valószínűleg nem térnek  vissza az ellátásba dolgozni – véli a GKI.

Jönnek a praxisközösségek, de ettől még nem lesz több háziorvos

2021-től a háziorvosokat praxisközösségbe lépésre ösztönzi a kormány új támogatási politikája. Ennek célja, hogy a helyi alapellátásban dolgozók egy csapatba szerveződve magasabb szintű ellátást nyújtsanak például azáltal, hogy közösen olyan eszközök beszerzését is megengedhetik maguknak, amit egyénenként nem tudnának megvenni. Ezzel tervezi kormány elérni, hogy a járóbeteg-ellátás egy része átkerüljön ezekbe a praxisközösségekbe. Jelenleg 126 praxisközösség működik, 600 körüli praxissal.
2010 és 2019 között 438 fővel (7 százalékkal) csökkent a praktizáló háziorvosok száma / Fotó: illusztráció
Két féle praxisközösség jön létre, egy szorosabb és egy lazább, ami a bérekben is megmutatkozna, ugyanis a 2021-es orvosbéremelés miatti megemelt támogatás praxisközösségenként jár. Akik legszorosabban együttműködnek, a teljes béremelést megkapják, akik lazább közösséget vállalnak, az emelés nyolcvan százalékát kapják meg.
A GKI szerint a praxisközösség önmagában nem gyógyír a háziorvosi rendszer problémáira, ettől több háziorvos nem lesz, illetve a betegekre fordítható idő sem lesz több. Olyan területeken, ahol az ellátási körzet nagy, aprófalvas vagy tanyás jellegű, és ahol a háziorvos már most is rendszeresen kijár a betegekhez (mert ők nem tudnak a rendelőbe eljutni), a praxisközösség igen nehezen működtethető, és érdemi javulást sem jelent. Mint ahogy a be nem töltött praxisok helyettesítését sem fogja ez megoldani.

 

Hasonló cikkünk  Telefonált a háziorvos: Bármikor hívhat az oltásra