Múlt héten hosszabban írtunk Kecskemét levegőminőségi tervéről és arról a fokozódó problémáról, hogy a légszennyezésnek milyen egészségügyi kockázatai vannak. Az egyre rosszabb levegőt Kecskeméten részben az egészségügyi határértéket mind gyakrabban meghaladó szálló por okozza. A levegő részecskeszennyezése mintegy 10 hónappal csökkenti a várható élettartamot. A légszennyezés tehát súlyos egészségügyi kockázatottal jár, ami összefügg az emberi cselekvésből származó szennyezéssel: a szilárd tüzelőanyaggal történő fűtéssel, az ipari tevékenységgel, a közúti közlekedéssel és a mezőgazdasággal is. A légszennyezés gazdasági és politika kérdés egyszerre, hiszen a rossz levegőmutatók alapján már nemcsak a környezetvédők szorgalmazzák a mielőbbi cselekvést annak társadalmi üggyé válása miatt. Ezért megkérdeztük a kecskeméti közgyűlés frakcióit, hogy mit tennének a tisztább levegőért. Választ Lejer Zoltántól, a környezetvédelmi szakbizottság elnökétől és a Szövetség a Hírös Városért frakcióvezetőjétől, Szőkéné Kopping Ritától kaptunk. Megkérdeztük a Fidesz-KDNP frakcióvezetőjét, Dr. Fekete Gábort is, de választ nem kaptunk a kormánypárttól, így nem tudjuk, hogy miként csökkentenék a belvárosba áramló autóforgalmat és általában a légszennyezést Kecskeméten. 
Lejer Zoltán
Lejer Zoltán: Az autóforgalom csökkentését a kidolgozott alternatívák határozzák meg
A Környezetvédelmi, Városrendezési és Agrár Bizottság elnöke elmondta: „Az elmúlt évek megmutatták, hogy hány alkalommal került a legrosszabb levegőjű városok közé Kecskemét. Annak ellenére, hogy a városunkban nincs nagy kibocsátó forráspont a földrajzi adottságok, és a településszerkezetnek köszönhetően, sajnos mégis az egyik legkockázatosabb településen élünk. A szálló por koncentráció csökkentése kötelező az itt élő polgárok védelme érdekében.” Arra a kérdésünkre, hogy a városi tervdokumentum szerint igen kevés adat áll rendelkezésre, például az agrárium, közlekedés, lakossági fűtésről, és erre mit lép a bizottság, Lejer elmondta, hogy: „Az adatszolgáltatást kötelezővé kell tenni, mind az ipar mind a mezőgazdaság számára, valamint emelni kell a mérőállomások helyét. Normális csökkentő stratégiát csak adatokra lehet alapozni. A kormányhivatal által elkészített LM anyag véleményezésénél is szóvá tettük az adathiányt valamint a az adatok frissességet. A bizottsági munka a veszélyhelyzet alatt nem működik, de az újraindulásnál biztosan témává tesszük.”
