- Advertisement -
Múlt héten hosszabban írtunk Kecskemét levegőminőségi tervéről és arról a fokozódó problémáról, hogy a légszennyezésnek milyen egészségügyi kockázatai vannak. Az egyre rosszabb levegőt Kecskeméten részben az egészségügyi határértéket mind gyakrabban meghaladó szálló por okozza.
A levegő részecskeszennyezése mintegy 10 hónappal csökkenti a várható élettartamot. A légszennyezés tehát súlyos egészségügyi kockázatottal jár, ami összefügg az emberi cselekvésből származó szennyezéssel: a szilárd tüzelőanyaggal történő fűtéssel, az ipari tevékenységgel, a közúti közlekedéssel és a mezőgazdasággal is.
A légszennyezés gazdasági és politika kérdés egyszerre, hiszen a rossz levegőmutatók alapján már nemcsak a környezetvédők szorgalmazzák a mielőbbi cselekvést annak társadalmi üggyé válása miatt. Ezért megkérdeztük a kecskeméti közgyűlés frakcióit, hogy mit tennének a tisztább levegőért. Választ Lejer Zoltántól, a környezetvédelmi szakbizottság elnökétől és a Szövetség a Hírös Városért frakcióvezetőjétől, Szőkéné Kopping Ritától kaptunk. Megkérdeztük a Fidesz-KDNP frakcióvezetőjét, Dr. Fekete Gábort is, de választ nem kaptunk a kormánypárttól, így nem tudjuk, hogy miként csökkentenék a belvárosba áramló autóforgalmat és általában a légszennyezést Kecskeméten.
Lejer Zoltán: Az autóforgalom csökkentését a kidolgozott alternatívák határozzák meg
A Környezetvédelmi, Városrendezési és Agrár Bizottság elnöke elmondta:
„Az elmúlt évek megmutatták, hogy hány alkalommal került a legrosszabb levegőjű városok közé Kecskemét. Annak ellenére, hogy a városunkban nincs nagy kibocsátó forráspont a földrajzi adottságok, és a településszerkezetnek köszönhetően, sajnos mégis az egyik legkockázatosabb településen élünk. A szálló por koncentráció csökkentése kötelező az itt élő polgárok védelme érdekében.”
Arra a kérdésünkre, hogy a városi tervdokumentum szerint igen kevés adat áll rendelkezésre, például az agrárium, közlekedés, lakossági fűtésről, és erre mit lép a bizottság, Lejer elmondta, hogy:
„Az adatszolgáltatást kötelezővé kell tenni, mind az ipar mind a mezőgazdaság számára, valamint emelni kell a mérőállomások helyét. Normális csökkentő stratégiát csak adatokra lehet alapozni. A kormányhivatal által elkészített LM anyag véleményezésénél is szóvá tettük az adathiányt valamint a az adatok frissességet. A bizottsági munka a veszélyhelyzet alatt nem működik, de az újraindulásnál biztosan témává tesszük.”
A belváros tehermentesítéséről is megkérdeztük a képviselőt, amire ezt felelte:
„Kecskemét forrópontja a kiskörút. Ide túl sok autó érkezik, de a város nem rendelkezik friss adatokkal. Az autós kontra gyalogos-kerékpáros ellentétet fel kell oldani, vagy megfulladunk a benzingőzben.” – hívta fel a figyelmet a képviselő, aki szerint ezért az autóforgalom csökkentése a belvárosban elkerülhetetlen, mert ez nem kényelmi kérdés, hanem egészségügyi. Majd így folytatja Lejer:
„A levegőszennyeződés adatai mellett, szükség lenne egészségügyi adatokra is. Az autóforgalom csökkentését a kidolgozott alternatívák határozzák meg, ilyen például a nagykörúton kívüli parkolók bővítése, az alternatív közlekedés módok támogatása, valamint a tömegközlekedés népszerűsítése. Amikor Nyugat-Európába látogatunk és nem tudunk behajtani vagy nem akarunk a dugódíj miatt behajtani a belvárosba, azt elfogadjuk és használjuk az ott elérhető alternatívákat. Ehhez itthon is hozzá kell szoknunk a saját és gyermekeink egészsége miatt.”
Hogy mit tenne a szennyező anyagok csökkentése érdekében, a képviselő kifejtette:
„A csökkentéshez több oldalról kell nekifogni, téli időszakban a szilárd tüzelésből fakadó szennyeződés, szociális, és tájékoztatási probléma. Az ipar általi kibocsátás jogi szabályozási, és ellenőrzési feladat. A mezőgazdaság általi kibocsátás agrár szervezési és szemléletformáló feladat. Itt az agrárkamara felelősségét is vizsgálni kell. Ebből is látszik milyen összetett a kérdés, amihez teljes együttműködés szükséges, illetve költségvetési forrás. És minél több éves a lemaradásunk úgy kell majd nagyobb és több forrást biztosítanunk a jövőben, ha most nem lépünk.”
Szőkéné Kopping Rita: A Kiskörúton belülre nem szabad beengedni gépjárművet
Arra a kérdésünkre, hogy mekkora problémát okoz a rossz levegő Kecskeméten, az ellenzéki frakcióvezető elmondta, hogy:
„A légszennyezettség folyamatos probléma városunkban és környékén. Forrása számos megbetegedésnek és a jelenleg is zajló klímaváltozásnak. Ezért fontos, hogy a város tegyen is valamit a légszennyezettség tekintetében, és ne csak programot és cselekvési tervet készítsen. És hiába van a program és a cselekvési terv, ha a költségvetés nem biztosít keretet annak megvalósítására.”
Szőkéné kiemelte, hogy a légszennyezettségnek számos oka van, úgy mint a megnövekedett gépjárműpark (2018-ban közel 62 ezer), a térség kedvezőtlen vízháztartása, a szeméttel történő vegyestüzelés és az is, hogy az önkormányzati tulajdonú összes zöldterület kiterjedése az elmúlt 15 évben több mint 30 %-kal csökkent.
A frakcióvezető a mainál jóval nagyobb hangsúlyt fektetne a szemléletformálásra nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek körében is.
Szőkéné jó példákra is felhívta a figyelmet, mint például a távfűtést biztosító Termostarra, amely igyekszik minél több intézetet bevonni a hálózatba, egyedi mérőkkel pedig a lakások hőfelhasználását szabályozhatóvá tenni. A civilek közül pedig a 1o millió fa – Kecskemét Egyesület aktivitását nevezte példaértékűnek.
„Nagyon fontos lenne a zöldfelületeink öntözése. Sajnos a város csak egy régi, alkalmanként nehezen üzemeltethető öntöző autóval rendelkezik. Gyakran a környék lakói is szívesen öntöznék a frissen telepített növényeket, de a meglévő csapokat csak kérésre nyitja ki a Városüzemeltetési Kft. A csapadékvíz helyi visszatartására (családi házak) az önkormányzatnak támogatást kell biztosítania, de például esőkertek kialakításával egyénileg is tehetünk, kis befektetéssel, a klímaváltozás lassítása érdekében.” – mondja Szőkéné.
„A vegyestüzelés főleg a város peremrészeire jellemző, ahol gyakran a szemét elszállítása sem megoldott. A kérdéses pontokon a kibocsájtónál mérőórát kell elhelyezni és a figyelmeztetés után esetleg szankciót kell alkalmazni.” – vált erősebb hangra a Szövetség vezetője, aki szerint a gépjárművek kapcsán a mainál alaposabb vizsgálatot szeretne. A képviselő ezt is mondja: „Közúti ellenőrzés során is legyen lehetőség a CO2 kibocsátás mérésére és szankciók alkalmazására.”
Arra a kérdésre, hogy mit tenne annak érdekében, hogy csökkenjen a belváros autósforgalma, Szőkéné így felelt:
„A belváros a legkitettebb a légszennyezésnek. A Kiskörúton belülre nem szabad beengedni gépjárművet. A Körúton kívül számos parkoló kell és a forgalmi engedéllyel ingyenessé kell tenni a közösségi közlekedést az azt felmutatóknak. A távolsági buszokat nem szabad beengedni a Körúton belülre. Az ingyenes parkolást pedig azonnal meg kell szüntetni a városban.”
Azt is hozzáteszi, hogy „Ezek nem feltétlenül szimpatikus intézkedések sokaknak, de fontos feltételek városunk élhetőbb levegőjének megteremtéséhez, és ez jövőnk záloga is egyben.”
- Advertisement -