Kis-Szeniczey Kálmán: A víz érték, megbecsülése létszükséglet

Kis-Szeniczey Kálmán kiskunfélegyházi önkormányzati képviselő, az LMP-Magyarország Zöld Pártjának országgyűlési képviselő-jelöltje a Víz Világnapja alkamából írt írását változatlanul közöljük:

„Se ízed nincs, se színed, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.” (Antoine de Saint-Exupéry)

Minden év március 22-én ünnepeljük a Víz Világnapját. Idén az esemény szlogenje: A víz érték! Becsüld meg! Ebben mindenkinek lehet és van szerepe. Itt az idő, tedd meg, amit tudsz!

A világnapot 1992-ben, a Rio de Janeiroban tartott nemzetközi Környezet és Fejlődés konferenciát követően kezdeményezte az ENSZ Közgyűlése. Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára és az édesvíz készletek veszélyeztetettségére.

Az ENSZ közgyűlése által 2015-ben elfogadott fenntartható fejlesztési célok között szerepel, hogy 2030-ig mindenki számára biztosítani kell a Földön a hozzáférést az egészséges ivóvízhez. Ez a célkitűzés jelzi, hogy a víz témája a szegénység elleni küzdelem egyik kulcsfontosságú kérdése is. A vízhez való hozzáférés alapvető emberi jog és létszükséglet. Ez viszont a világnak nem minden részén valósul meg, tehát felelősségünk van azért, hogy a vízhez való hozzájutásban korlátozott embertársaink helyzete javuljon.

A vizeinket folyamatosan szennyezzük és pazaroljuk… Feladatunk a szennyvíz mennyiségének csökkentése, illetve újra felhasználási arányának növelése. A világszervezet fenntartható fejlesztési célkitűzései között szerepel, hogy 2030-ig a jelenleginek felére csökkenjen a világon a kezeletlen szennyvíz részaránya, valamint növekedjen a szennyvíz biztonságos újra hasznosításának mértéke.

Vízgazdálkodásunk szorosan összefügg a természetes és a telepített erdőborítással és az erdőgazdálkodással. Minél több erdőt, fát telepítsünk, hagyjuk a folyókat, patakokat saját medrükben csörgedezni, és állítsuk helyre a vizes élőhelyeket, ezáltal tartsuk egyensúlyban a vizek körforgását. Hozzuk vissza a vizet a tájba, és tartsuk is ott!

A vízhez való viszonyunk és bánásmódunk szorosan összefügg a klímaváltozással. A Föld vízkészletének megóvása és körültekintő felhasználása életeket menthet, illetve jobb életminőséget biztosíthat. A vízzel való jó gazdálkodás (vízmegtartás, víztakarékosság) csökkenti az üvegházhatást, a bolygó felmelegedését, segíti az alkalmazkodást.

Ha nincs víz, nincs élet

Napjainkban a víz óriási veszélynek van kitéve. Az egyre növekvő népesség, az ipar és a mezőgazdaság mohó vízigénye, valamint az egyre súlyosbodó klímaváltozás mind fenyegetést jelentenek rá. A Föld lakóinak 20 százaléka él vízhiányos területeken, ahol az emberek, állatok, növények sem jutnak elegendő vízhez. Ha víz hiányában a növény és állattenyésztés korlátozott, akkor az ott élők nem jutnak elegendő élelemhez sem. Nem éhen halni fognak az emberek, hanem elvándorolni…

A víz a legértékesebb, de nem korlátlan erőforrásunk – felelősségteljesebben kell felhasználnunk. Meg kell teremteni az egyensúlyt az emberek, az ipar, a mezőgazdaság és a vízkincs védelme között. Meg kell szüntetni a vízpazarlást, minden szinten takarékoskodnunk kell a meglévő felszíni és felszín alatti vízbázisokkal. Elegendő víz nélkül nincs mezőgazdaság, nincsen biztonságos élelmiszerellátás! Ha folytatódik a Homokhátság kiszáradása, akkor 300 éve nem látott pusztasággá válhat a Kiskunság a 21. század végére.

A természetben a víz harmóniát teremt, életet hoz és segíti a természeti kincsek megőrzését. A háztartásokban, az iskolákban, a munkahelyeken a víz jelenthet egészséget, higiéniát, emberi méltóságot, termelékenységet. Vallási, kulturális és spirituális helyeken a víz az összekötő kapocs a teremtés, az egyén és a közösség között. A tiszta ivóvíz, a helyes higiéniai gyakorlat, WC használat, kézmosás, csatornázás elengedhetetlen az élethez, a betegségek megelőzéséhez és a gyermekek egészséges fejlődéséhez.

Tudatosítsuk és tiszteljük a víz ezerféle jótékony hatását, vizsgáljuk meg, hogyan járul hozzá mindennapi életünkhöz, értékeljük jelentőségét és gondoskodjunk védelméről!