- Advertisement -
Az 1870-es években a városközpontban emeletes polgárházakat építettek földszinti üzlethelyiségekkel. Ezek a városmag jelenlegi arculatának is meghatározó elemei: Kocsis-ház, Szarvas-ház, Kiss-ház, Molnár-ház, Bányai/Bánhidy-palota stb.).
A szocialista rendszer felívelő szakaszában a fél városközpontot már elbontották (például az egykori Szeniczey kúriát is). Az 1960-as, 1970-es években a programszerű lakásépítések csaknem teljesen eltüntették a legrégibb, hagyományos paraszt-polgári épületeket. A földszintes mezővárosi lakóházak helyére modern társasházakat és üzleteket építettek (Petőfitér, Móra tér, Kossuth utca.)…
Most „zöld város”-hoz méltatlan módon a gépjárműforgalom és annak parkolási igénye került a „városfejlesztés” fókuszába. Mindeközben a jórészt önkormányzati tulajdonban lévő bérpaloták letűnt korukkal osztozva rogyadoznak…
Dr. Holló Lajosnak ma már nem csak a szellemi-politikai hagyatéka került mellőzésre, hanem a családhoz köthető két épület is…
A Korona u 4. szám a Kocsis-féle ház, vagy Holló-ház (Holló László festőművész szülőháza) 1873-74-ben készült el a dualista romantika egyik szép épületeként. Saroktelkes polgári bérház, historizáló stílusban, amely a patikának is otthont ad málladozó vakolattal. Két portával odébb, a 8. szám alatt Dr. Holló Lajos – a város ellenzéki képviselője és felemelője – szülőháza áll romos állapotban, megcsonkítva és eljellegtelenítve, eredeti mivoltából kiforgatva…
Az egykori Koronaszálló (Művelődési Központ) nem hibátlan vakolatú oldalszárnya mellett elhaladva érünk a Kazinczy u. 1. szám alatti bérházhoz, melynek az első emeleti szolgálati saroklakásában, a városi címer alatt lakott egykor a tanácselnök, majd Ficsór József, a rendszerváltás polgármestere. A pusztuló homlokzat párkányán magról kikelt facsemete küzd az életéért… Maga az épület a trianoni békediktátumot követően az 1925-ben fölvett, másfélmillió pengő értékű népszövetségi kölcsönnek köszönhető. Ebből emelték az 1920-as évek második felében a Fürdőszállót, a gőzfürdőt, a vágóhidat és a jéggyárat, amelyek összességében a város súlyos eladósodásával jártak.
A Városházával szemközt – a polgármesteri irodából is jól láthatóan – a Mártírok útja 2. impozáns tömbje, az egykori Közgazdasági Takarékpénztár, vagy Frank ház tűri nyitott és kitört padlásablakokkal a hajléktalan madarak jogcím nélküli foglalását. A városképre nagy hatást gyakorló, teljes egészében önkormányzati tulajdonú épületre hosszú ideje senki nem költött. Pedig frekventált helyét mutatja, hogy itt kapnak közérdekből (soron kívül és olcsón) szolgálati lakást a város alkalmazásában álló, rászoruló fontos emberek. A szükséges munkákhoz – teljes tetőcsere, a belső terek felújítása – több százmillió forintra lenne szükség. A felújítási terveket a jelenlegi városvezető évekkel ezelőtt közzétette, várjuk a hatást…
Szaporább léptekkel haladva a Kossuth Lajos u. 6. szám következik, az egykori Kiss Lajos palota, ahol a közjegyzői iroda van, és régen a közismert gyermekorvos, Barta doktor úr is itt lakott és rendelt. Alaposan megérett a teljes tatarozásra.
A Kossuth Lajos u. 10. szám alatti egykori Molnár Imre-palota, bizony minden volt már csak akasztott ember nem (komendáns hivatal, nőtlen tiszti szálló, óvoda, orvosi ügyelet, lapszerkesztőség), jelenleg a városgazdálkodási cég székhelye. A szétrohadt ereszcsatornát nemrég kicserélték, jelenleg a homlokzatot toldozzák-foltozzák.
A Kossuth u. 12., a Bányai-féle ház 1910-ben épült. Volt Tisztiklub, HMO, Fegyveres erők klubja, jelenleg a Rádió Smile stúdiója és a Petőfi Sándor Bajtársi Egyesület székhelye az emeleten, lent üzletek. Többször átalakították, belső felújítása, nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítése, energiatakarékos átalakítása, belső udvarrendezése indokolt és aktuális.
Újjáépítő feladat volna itt tehát bőven… Kiskunfélegyháza város költségvetése a nagy értékű önkormányzati ingatlanok felújítására viszont továbbra sem tartalmaz forrást, mert más a prioritás…
Kis-Szeniczey Kálmán önkormányzati képviselő
- Advertisement -