Mit kell tudni az előválasztásról? – teljesen új dologgal készülnek az ellenzéki pártok 2022-re

- Advertisement -
A közös indulásra készülő hat ellenzéki párt (a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd) bejelentette, hogy mind a 106 választókörzetben lesz előválasztás, ugyanis szeretnék, ha a tárgyalóasztal helyett a választók kezében lenne a döntés arról, hogy kiket tartanak alkalmasnak a Fidesz legyőzésére, közölték közleményükben az ellenzéki pártok.

Mit jelent az előválasztás?

Aki figyelemmel kíséri az amerikai politikát azoknak ismerős, ahogyan a jobboldali republikánusok és a baloldali demokraták kiválasztják saját elnök- és alelnökjelöltjeiket. Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy mind a republikánus, mind a demokrata párton belül többen is versenybe szállnak az elnökjelöltségért. Az előválasztás végén mindkét pártban egy-egy jelölt marad állva, akik a rendes választáson mérkőznek meg az USA elnöki székéért.
Demokrata jelöltek egymás közötti nyilvános vitája 2020-ban az elnökjelöltségért / Fotó: ABC News
Ezek az előválasztási kampányesemények mindkét tábor részére kiemelt fontosságúak, amik nagy nyilvánosság előtt zajlanak és arra is jó alkalmak, hogy mindkét párt aktivizálja a saját szavazótáborát.

Az előválasztások rendjét sem az alkotmány, sem törvények közvetlenül nem szabályozzák, a jelöltek kiválasztásának módját és szabályait a politikai pártok alakítják ki.  

Míg az USA-ban több mint 100 éve tartanak előválasztásokat a pártok, addig Magyarországon először ilyenre 2019-ben került sor a budapesti főpolgármester-jelöltek kiválasztása kapcsán. Az ellenzéki pártok szavazói előre egyeztetett szabályok mentén, több jelölt közül választották ki akkor a Fidesz–KDNP jelöltje, Tarlós István kihívóját. Az előválasztás nyertese és egyben az ellenzéki pártok közös jelöltje Karácsony Gergely (Párbeszéd) lett, aki végül Tarlós Istvánt is legyőzte.
Zajlik az előválasztási voksolás 2019-ben a főpolgármester-jelöltségért / Fotó: 168.hu

Az ellenzéki pártok megállapodtak az előválasztás menetrendjéről

Még decemberben megállapodás született hat magyar ellenzéki párt között a 2022-es országgyűlési választáson való együttműködésről. Ennek tartalma, hogy a választáson közös listát és mind a 106 választói körzetben közös jelöltet állítanak, valamint ezeket a jelölteket, és a miniszterelnök-jelölt személyét előválasztáson fogják eldönteni. Az előválasztási folyamat 2021. október 23-ig lezajlik. Az előválasztást az aHang civil szervezet szervezi.
Ezek a legfontosabb részletek:
  • Mind a 106 választókörzetben lesz előválasztás, ahol a választók döntik el, hogy ki legyen a Fidesz-KDNP kihívója.
  • Nemcsak a pártok jelöltjei, hanem civilek is indulhatnak, akiknek előre jelezniük kell, hogy a hat szervező párt leendő frakciói közül melyikhez kívánnak csatlakozni a parlamenti munka során.
  • Az előválasztás többhetes folyamata – figyelemmel a koronavírus-járványra – augusztus közepétől indul, melynek során az egyéni képviselőjelölteket egy fordulóban, a miniszterelnök-jelölt személyét két fordulóban választják ki, akik 2022 áprilisáig betöltik a 18. életévüket. Ez azt jelenti, hogy aki most 17 éves, de jövő áprilisig nagykorú válik, az is részt vehet az előválasztáson.
  • Az előválasztáson mindenki indulhat, aki elfogadja a jelölti feltételeket, amelynek része képviselőjelöltként 400, miniszterelnök-jelöltként 20 ezer támogatói ajánlás összegyűjtése.
  • Az előválasztás lebonyolítására a szervező hat párt a napokban felállítja az Országos Előválasztási Bizottságot (OEB). Az előválasztáson mindenki elindulhat, aki megfelel az OEB által támasztott jelölti feltételeknek.

Még messze nem végleges az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek listája

Vannak ellenzéki pártok, akik már bejelentették a miniszterelnök-jelöltjüket az előválasztásra, de a lista még messze nem mondható véglegesnek.
Eddig bejelentett indulók
– Jakab Péter országgyűlési képviselő, a Jobbik frakcióvezetője és 2020 óta elnöke
– Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke
– Fekete-Győr András, jogász, a Momentum Mozgalom elnöke
– Pálinkás József fizikus, az első Orbán-kormány oktatási minisztere, 2008 és 2014 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az Új Világ Néppárt elnöke
– Szanyi Tibor, az MSZP korábbi EP képviselője, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom jelöltje
Nem megerősített jelöltek
– Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, 2010 és 2014 között országgyűlési képviselő, 2014 és 2019 között Zugló polgármestere, 2019-től Budapest főpolgármestere
– Dobrev Klára, 2019 óta EP képviselő a DK színeiben
Az indulást visszautasították
Gyurcsány Ferenc, 2004 és 2009 között Magyarország miniszterelnöke, a DK elnöke, országgyűlési képviselő
Vona Gábor, a Jobbik korábbi elnöke, 2010 és 2018 között országgyűlési képviselő
Szél Bernadett, az LMP korábbi társelnöke, 2012 óta országgyűlési képviselő
A Medián közvélemény-kutató néhány napja közölte felmérését a lehetséges ellenzéki miniszterelnök-jelöltek jelenlegi népszerűségéről. A listát most Karácsony Gergely vezeti 39 százalékkal, őt pedig Jakab Péter (32 százalék) és Dobrev Klára (25 százalék) követi. Márki-Zay Péter 22 százalékon, Fekete-Győr András pedig 10 százalékon áll.

Az ellenzéki pártok májusban mutatják be a közös programjukat

Az ellenzéki pártok a közös közleményüket ezzel zárják:

„Az alapok megszülettek, Magyarország történetében először országos előválasztásra fog sor kerülni. A választók bölcsessége a garancia arra, hogy 2022-től ne csak kormányt váltsunk, de korszakot is, megteremtve egy demokratikus, szociálisan igazságos, egyben környezet- és klímatudatos, összetartó Magyarországot. Az ehhez vezető közös ellenzéki programtervet a pártelnökök már májusban társadalmi vitára fogják bocsátani.”

Lejer Zoltán: Bács-Kiskun megyében is lesznek előválasztások

A Jobbik pártigazgatóját, Lejer Zoltán kecskeméti képviselőt az előválasztások kapcsán azért kerestük, mert pártigazgatóként közvetlenebb rálátása van az országos ellenzéki tárgyalásokra. Lejer elmondta, hogy a legfontosabb egyeztetéseken túl vannak az ellenzéki pártok elnökei, akik megegyeztek az előválasztás menetrendjében. Információi szerint a hamarosan megalakuló Országos Előválasztási Bizottság fontos feladata lesz a jelöltekre vonatkozó részletszabályok kidolgozása, amit szintén nyilvánossá fognak tenni. Azt is elmondta, hogy az ellenzéki pártok országosan és a megyei szinteken is egyeztetnek, hiszen még sohasem került sor Magyarországon országosan előválasztásra, ami fokozott odafigyelést és szervezést igényel minden résztvevőtől. Lejer Zoltán megerősítette, hogy Bács-Kiskun megyében is készülnek az ellenzéki pártok az előválasztásra, de egyelőre részleteket erről addig nem közölhet, ameddig ezek az egyeztetések folyamatban vannak. Erről ugyanis a pártok közösen terveznek bejelentést tenni.
- Advertisement -
Exit mobile version