Nem görcsöl, hanem nem tudja megfizetni – nők a menstruációs szegénységben

Magyarországon 10 nőből hármat érint a menstruációs szegénység. Mégis az alapvető higiéniai termékek adója Európában hazánkban a legmagasabb. A betét és a tampon minden hónapban történő megvásárlása a nagyon szegény vidéki falvakban élők mellett a hajléktalanoknak, a nagycsaládosoknak és az egyedülálló szülőknek is gondot jelenthet – hívja fel a figyelmet egy olyan társadalmi problémára az Ökopolisz, amiről igen kevés szó esik.

Néhány éve indult el az a civilek által szervezett #nemluxustáska elnevezésű kezdeményezés, amely keretében a szervezők a rászoruló nők­nek egy táskába össz­ecsomagolva alapvető női higiéniás és feh­érnemű csomagot gyűj­töttek, amit a kampány után a Magyar Máltai Szeretetszolgálat segítségével a nehéz körülmények között levő nőknek adományoztak országszerte. Kezdetben mindössze száz csomag beérkezésével számoltak, végül 2020-ban összesen 16.729 db táska gyűlt össze, ami azt mutatja, hogy valós probléma a menstruációs szegénység Magyarországon.

Kanadában és Írországban csökkentették, illetve eltörölték a női higiéniás termékek áfáját

A politikai közbeszédbe akkor került be a menstruációs szegénység, amikor az LMP 2019-ben kezdeményezte a termékek áfájának 5 százalékra csökkentését. Szerintük a legszegényebb rétegek számára ingyen hozzáférhetővé kellene tenni a terméket, vagy a társadalombiztosításnak kell fedeznie a költségét. Az LMP gondolatmenete a világ több országának példáját követi, ugyanis Kanadában, Kenyában és Írországban úgy minimalizálták a menstruációs szegénységet, hogy csökkentették vagy eltörölték a női higiéniás termékek áfáját.

Magyarországon azonban egyre nő azon fiatal lányok száma, akik azért hiányoznak az iskolából, mert az erős menstruációjukat nem tudják megfelelően kezelni a higiéniai termékek hiányában. Ők általában orvosi igazolással mulasztanak, arra hivatkozva, hogy erős görcseik vannak. Holott a valódi ok nem ez. Hanem az, hogy a családjuknak nincs pénze megvásárolni a termékeket.Ezzel együtt számos iskolában rendelkezésre áll már betét a lányok számára, sőt van olyan tanár, aki maga vásárol a rászoruló tanulóknak. És mindez nemcsak az ország legszegényebb régióiban van így, hanem Budapesten is.

Azzal, hogy a menstruációs szegénység, mint fogalom, már megjelent az emberek tudatában, még mindig sokan tabuként emlegetik. Még a szociálisan érzékenyek figyelme sem arra fókuszál egy-egy adományozáskor, hogy intim termékeket vásároljanak a rászorulóknak, sokkal inkább előnyben részesítik a tartós élelmiszereket.

Egy nő – élete folyamán – több, mint fél millió forintot költ el az alapvető menstruációs termékekre. Ez havonta körülbelül 2-4 ezer forintot jelent. A 40-60 ezer forintos fizetésekből vagy támogatásokból azonban erre sokszor már nem futja a szegény sorban élő családoknak. A legszegényebbek összetekert papírzsebkendőt vagy egy pár zoknit használnak a vérzés felfogására, ez azonban olyan egészségügyi problémák okozója lehet, amelyek később meddősséghez is vezethetnek.

A 2021-es #nemluxustaska gyűjtés nem marad el, de a járvány miatt csúszik

Ez évben a járványhelyzet miatt nem tudják a gyűjtést a megszokott módon januárban megrendezni, írják a szervezők, a Kívül Belül Boldogság és Ági Huszka Style.

Jelen helyzetben sem a biztonságos átvételt, sem az adományok átadását nem tudják egyelőre biztosítani anélkül, hogy törvényt ne szegjenek. Számításaink szerint leghamarabb májusban, vagy a nyári hónapokban tudják megkezdeni a gyűjtést.