Ismét meghosszabbította, ezúttal április végéig a „Kecskemét, polgári zóna kialakításának” tervezésére kiírt közbeszerzési eljárást a Honvédelmi Minisztérium. A leírtakból az is kiderül, hogy a korábban belengetett utasforgalom töredékével számolnak csak a Bács-Kiskun megyei városban. A kormány több mint 5,5 milliárd forintot szán arra, hogy javarészt kisgépek szállhassanak le a MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison. Egyelőre azonban tovább csúszik a projekt.
Összesen több mint 5,5 milliárd forintot költ a kormány arra, hogy polgári gépek fogadására is alkalmassá tegye a kecskeméti katonai repülőteret – erről Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára beszélt az Inforádióban még 2018-ban. A politikus rámutatott: „a fővárosi Liszt Ferenc-reptér viszonylagos zsúfoltsága, valamint a Mercedes-gyár igényei is indokolják a kecskeméti repülőtér kettős, katonai és polgári használatúvá alakítását”.
Németh Szilárd akkor úgy számolt, 3,5 milliárdot költenek katonai célú beruházásokra, 2 milliárd forintból pedig a polgári – lakossági és kereskedelmi – repüléshez szükséges feltételeket teremtik meg.
A tervek szerint a beruházással 2020-ra végeztek volna.
Ez ugyan nem történt meg, de tavaly decemberben legalább a bővítéshez szükséges közbeszerzést kiírta a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatala, amelynek eredeti határidejét már háromszor módosították. A 14 oldalas műszaki követelményeket tartalmazó dokumentum szerint a megvalósíthatósági tanulmány 2019-ben elkészült, a mostani feladat „a beruházáshoz szükséges koncepció terv, engedélyezési- és kivitelezési terv elkészítése. A tervek elkészítését a tanulmányterv figyelembevételével (a kapacitásigények módosulásának ismeretében) szükséges végrehajtani”.
Alig számolnak nagygépekkel
A leírás alapján „a repülőtéren nagy kapacitású futópálya, megfelelő kapacitásokkal és teherbírással rendelkező forgalmi előtér, valamint magas műszaki színvonalú légiirányítás működik, amelynek a tervezett polgári forgalom 10%-át venné igénybe.
A Polgári Zóna elsősorban kisgépes, középkategóriás, illetve charter forgalmat bonyolít, elsősorban személyforgalom kiszolgálásával”.
A leendő forgalmat részletezve azt írják, az „áruforgalom tekintetében évi 193 tonna forgalom tervezett, amely nagy része az utasszállító gépek rakodóterében bonyolódik. Az első évben várhatóan a kisgépes forgalom tekintetében (sportrepülés, 5-15 fős business jet forgalom) évi 314 gépmozgás tervezett (1256 fő), amely a 20. évre eléri a 1081 gépmozgást (4322 fő) évente. A középkategóriás forgalom kapcsán az első évben 350 gépmozgás (6950 fő) várható, amely a 20. évre 737 gépmozgássá növekszik (14643 fő). Charter forgalom kapcsán első évben 10 gépmozgás (1520 fő), míg a 20. évben 78 gépmozgás (13687 fő) várható. Diszkont forgalom nem tervezett.”
Ehhez mintegy 1000 négyzetméter terület tervezése szükséges, „amelyen belül egy terminál épület, egy árukezelő épület, egy eszköztároló, egy őrzés-védelmi irodaépület, valamint belső úthálózat és parkolók telepítése a feladat. Továbbá egy őrzés-védelmi irodaépület kialakítása a terminál mellett az őrség részére, amely a VIP személyek és a kisgépes forgalomhoz kapcsolódó személyek belépését a megfelelő biztonsági ellenőrzéssel tudja biztosítani, így a terminál megnyitása ezekhez nem szükséges” – írják.
A kecskeméti repülőtér-fejlesztés így leginkább a kisgépek Mekkája lesz, semmint a Liszt Ferenc repülőtér tehermentesítése.
