Egyre több hír szól arról, hogy egyre aktívabbrésztvevői vagyunk a Türk Tanács üléseinek. Korábban már Orbán Viktor is részt vett ezeken, és kijelentette annakidején, hogy mi, magyarok is kipcsakok vagyunk, utalva keleti származásunkra és rokonságunkra a török népekkel.
Legutóbb Azerbajdzsánban járt a külügy biztonságpolitikájáért felelős államtitkárunk, Sztáray Péter, aki szintén a Türk Tanács ülésén vett részt. Az államtitkár felvetette, hogy a Türk Tanács tagállamai között média együttműködést kellene létrehozni. Hozzátette még, hogy ezt úgy kell létrehozni, hogy közvetítsük a valóságot ezen a média együttműködésen keresztül a világ felé. Az köztudott, hogy a volt Szovjetunió utódállamaiban a sajtószabadság egészen másképp értelmeződik, mint Európában. Keleten a sajtót a mindenkori hatalom szócsövének tartják, azaz feladata a hatalom kritikátlan kiszolgálása.
Arról mintha kissé elfeledkeznének kormányzati körökben, hogy Magyar-ország az EU tagja, bár a Fidesz már kilépett az ott legbefolyásosabb Európai Kereszténydemokrata Néppártból.
Nem valószínű, hogy ha a Türk Tanács tagállamai közötti média együttműködésben részt veszünk majd, sokkal nyíltabb lesz a magyar kormányzati sajtó és média. Sajnos divat lett kormányzati körökben, hogy kényes kérdésekre egyszerűen nem válaszolnak, másrészt pedig még a kórházakból is kitiltották a sajtót, mert az a látvány, ami ott van, az nem a sajtó számára való, hiszen ott gyógyítanak. Bár a koronavírus elleni küzdelemben igen csak jó lenne bemutatni azt a helyzetet, ami kialakult a kórházakban a túlterhelés miatt, másrészt pedig igen csak intő lenne a vírus- és oltástagadók számára az, hogy milyen szenvedésnek vannak kitéve azok a betegek, akik megkapták a koronavírus fertőzést. De, hát mi a médiában nem Nyugat felé, hanem Kelet felé orientálódunk.
Nemrégiben például Üzbegisztánban járt Szijjártó Péter, aki egy burgonya nemesítő intézetben tájékozódott arról, hogy hogyan halad a magyar–üzbég burgonya fejlesztési kutatási tevékenység. Mintha ez lenne a legfontosabb nekünk, magyaroknak.
Szijjártó Péternek viszont fontos volt a kazahi látogatás is, hiszen ott egye-temi díszprofesszori kitüntetést kapott.
Nagyon érdekes, hogy a volt szovjet tagköztársaságokat – a keleti nyitás jegyében – kormányunk tagjai rendszeresen látogatják.
Putyin elnök ugyanakkor, mint orosz elnök, ismét szeretné létrehozni a hajdan volt Szovjetuniót, azaz keményen befolyása alá akarja vonni a néhai szovjet tagköztársaságokat.
Remélhetőleg nem ebben akarunk segíteni Putyin úrnak, akarom mon-dani elvtársnak, bár Lázár János volt kancelláriaminiszter legutóbb az alábbi kijelentést tette: „Orbán örök”. Csak nem arra akart ezzel a volt miniszter úr utalni, ami a néhai Szovjetunióban jelmondat volt: „Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog!”, azaz Orbán Viktor is örök, mint Lenin volt.
Rossznyelvek szerint Lázár János, aki nem tudni miért, de pillanatnyilag kegyvesztett Orbánnál, ilyen mondatokkal akarja magát visszahízelegni a ha-talomba, amely mondat nem mond ellent a keleti nyitás politikájának sem.
Persze tudjuk, hogy a mai újságírók, főleg, ha tárgyilagosak, és pláne ellenzékiek, egyszerűen csak firkászoknak neveztetnek a hatalom részéről, mely mondjuk ki, tőlünk keletre szokás.
Harminc évvel ezelőtt valódi rendszerváltást akartunk, és 2004. május elsején az Európai Unió tagja is lettünk.
Kár lenne ezt a történelmi lehetőséget feláldozni egy keleti nyitásra hivatkozva.
ábrahám
