Több kérdéssel fordultunk Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti fideszes polgármesterhez, amiben arról kérdeztük, mit tesz, ha elfogadja az országgyűlés azt a fideszes törvénytervezetet, miszerint kötelezővé tennék az önkormányzatoknak, hogy nagyon kedvező áron eladják a tulajdonukban lévő ingatlanokat, ha a bérlők jelzik a vételi szándékukat. (Több mint 1300 önkormányzati tulajdonú lakás van Kecskeméten.)
Ebben eddig semmi meglepő nincs, hiszen a kecsUP egy olyan közérdekű kérdésben kérdezi a város első számú vezetőjét, ami sok kecskemétit érint. A gond azzal van, hogy amíg az adófizetők forintjából fenntartott önkormányzati sajtó (KTV, hiros.hu, Kecskeméti Lapok) nem foglalkozott a helyi és országos szinten is kiemelt témával, ellentétben a kecsUP-pal, addig, aki csak az említett városházi híreket olvassa, nem tudja, hogy egy törvény lehetővé tenné a kecskeméti közvagyon egy részének apró pénzre váltását.
Ha ugyanis a tervezet elfogadásra kerül, a lakás forgalmi értékének 30%-ában állapítja meg a vételárat. Ez az összeg azonban még ennél is alacsonyabb lehet, 10-15%-is. Kecskeméten akár 2-3 millió forint is.
Szemereyné, miután a kecsUP a polgármesternek feltett kérdéseire május 20-a, 14 óráig várta a választ, a mai napon a „semmiből” sajtóközleményt küldött a Kecskeméti Médiacentrumhoz a lakástörvény-tervezetről. Azzal, hogy a szerkesztőségünknek ezt a közleményt nem küldte meg a polgármester, azzal sok ezer kecskemétit foszthatott volna meg a közérdekű információtól.
Azt kérdeztük a polgármestertől, ha a tervezet elfogadásra kerülne, akkor miként próbálná megőrizni a városi tulajdont, miközben az a város lakásstratégiája, hogy inkább nem adja el azokat. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mekkora érdeklődés mutatkozik az önkormányzati tulajdonú lakásokra? És arra is, hogy szerinte, ha nagyon kedvező áron lehetne hozzájutni ezekhez az ingatlanokhoz, megugrana-e a vásárlás igénye?
A fideszes lakástörvény-tervezet kárt okozna Kecskemétnek
Szemereyné a sajtóközleményében egyébként azt írja, hogy:
„A lakástörvény-tervezet jelenlegi formájában nem szolgálja Kecskemét érdekét. Az sem szolgálja a város érdekét, hogy az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos döntést kivenné a város kezéből” – olvasható a városházi internetes sajtó oldalán. A közlemény így folytatódik:
„A jelenlegi törvénytervezet értelmében a mintegy 1300 bérlakásunk felét érintené a vételi jog, ami elég sok. Számunkra az volna fontos, hogy olyan törvény szülessen, amely szerint a városnak, mint tulajdonosnak joga legyen eldönteni, hogy mely bérleményeket kívánja értékesíteni, és melyeket megtartani. Egyébiránt van saját jól működő rendeletünk és gyakorlatunk az önkormányzati bérlakások hasznosítására, értékesítésére.
Kecskeméten a bérlakás állomány jelentős része felújításra szorul. Mivel rendkívül alacsony bérleti díjakat alkalmazunk, ebből nem futja a felújításokra, és jelenleg erre fordítható szabad forrásunk sincs. Ezért megoldás lehetne a kormány által magánszemélyeknek biztosított felújítási támogatás, de elsősorban azoknak, akik hosszú évek óta bérlőink. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy szükség esetén mi további, kedvezményes hitelkonstrukciót dolgozzunk ki erre a célra a városi alapkezelő bevonásával” – fogalmaz a polgármester.
A témáról és általában a kecskeméti lakhatási kérdésről egy hamarosan megjelenő cikkünkben még írni fogunk. Ehhez az íráshoz kérdeztük egyébként a kecskeméti polgármestert, de választ nem kaptunk, ahogy semmilyen más közérdeklődésre számot tartó kecskeméti ügyben feltett kérdésünkre sem már több mint 1 éve.
