- Az áprilisban tervezett 5800 helyett 2500 milliárd forintot kér a magyar kormány az EU helyreállítási alapjából.
- Abból, amit elárult eddig a kormány, az látszik, hogy tényleg a felsőoktatásra szánt pénzen mehetett a legnagyobb vita az Európai Bizottsággal, mert a legtöbbet innen vették el a korábbi tervhez képest.
- A teljes vágáshoz képest az egészségügy jól jött ki az új tervből.
- Jelentőset csökkentett a kormány a vasúti beruházásokon.
- Az öntözésre szánt keretet is jelentősen megvágták, ami többek között a Homokhátság vízpótlását érintheti rosszul.
Mint ismeretes az Európai Bizottság az úgynevezett Helyreállítási és Ellenállási Eszköz (angolul: RRF) felhasználásáról szóló tervet készített még tavaly, ami összesen 750 milliárd eurós csomag. Az, hogy egy tagállam lehívhasson ebből pénzt, az alábbi fő szempontoknak kell megfelelni:
- a kiadások legalább 37 százaléka klímavédelmi beruházásokra és reformokra menjen,
- 20 százaléka digitális átállásra menjen,
- komoly pénzek menjenek olyan átfogó reformokra, amelyek szerepelnek az úgynevezett országspecifikus ajánlások között (ilyeneket minden ország minden évben kap Brüsszelből),
- nem lehet köztük környezetszennyező beruházás.
Magyarországnak összesen 5800 milliárd forintnyi forrásra lett volna lehetősége pályázni, ebből körülbelül 2500 milliárd forint lett volna vissza nem térítendő támogatás, és körülbelül 3300 milliárd forint kedvezményes hitel. Ez utóbbival az Orbán-kormány nem élt, amit azzal indokol, hogy nem akar még jobban eladósodni. Az elmúlt években több ezer milliárd forintnyi orosz és kínai hitelt vett fel részben Paks2-re vagy most a Fudan Egyetemre.
Az egyetemek privatizációjával lehetett a baj
Az eredeti magyar tervben igen komoly tétel volt a felsőoktatás fejlesztésére fordítandó keret, ez kapta volna a második legnagyobb összeget a 10 program közül, majdnem 1200 milliárd forintot. Több hír is beszámolt arról az elmúlt napokban, hogy ezzel a Bizottságnak két baja is volt: egyrészt inkább a közoktatás erősítését akarták támogatni, amire jóval kevesebbet irányoztak elő, másrészt éppen most privatizálják a magyar egyetemeket.
A most nyilvánosságra került adatok alapján jól látszik, hogy a felsőoktatási program jelentősen szűkült az áprilisi tervekhez képest.
Amíg az eredeti tervben 1191 milliárd forint ment volna az egyetemek megújítására, és 458 milliárd az alsóbb fokú iskolákra és általában család- és gyermekvédelemre, addig a szerdán leadott tervben a három célra együtt már csak 510 milliárd forintot irányzott elő a kormány.
Arányaiban a legkevesebbet az egészségügy vesztett, amire eredetileg 1268 milliárd forint ment volna. A mostani állás szerint 852 milliárd forint maradt ebben a kosárban, ez csak 33 százalékos csökkentés.
Kevesebb jut zöld közlekedésre
Zöld közlekedésre ment volna a legtöbb, leginkább vasúti fejlesztések szerepelnek itt. 1417 milliárdból itt 625 milliárd maradt, ami szinte pont akkora vágás, mint ami a teljes keretet érintette, maradt körülbelül 44 százalék.
A többi, jóval kisebb keretű program változásait egyelőre nem hozta nyilvánosságra a kormány.
Ágostházy Szabolcs államtitkár annyit közölt az MTI-vel, hogy a körforgásos gazdaságra való átállás elősegítésére, a legelmaradottabb települések felzárkóztatására, valamint környezetvédelmi kezdeményezésekre megy a pénz maradéka, nem egészen 500 milliárd forint.
Az Európai Bizottságnak most két hónapja van, hogy a tervet értékelje. Utána az Európai Tanács, (tehát a tagállamok kormányai) további egy hónapig gondolkozhat arról, hogy a terv megfelel-e a közösen elfogadott szempontoknak. Ha a Bizottság támogatásra méltónak tartja a tervet, akkor aligha akadályozza meg a Tanács a kifizetések indítását.