Jövő júliustól a szociális hozzájárulási adó (szocho) 15 százalékra mérséklődik – jelentette be Facebook-videójában Varga Mihály. A Népszava cikke szerint a pénzügyminiszter szavai – és az ezt követően benyújtott jövő évi adócsomagban foglaltak – egyben azt is jelentik: az idén valószínűleg már nem nő tovább a minimálbér és a garantált bérminimum összege.
A legkisebb munkabérek ugyanis akkor emelkednének automatikusan 169 ezer, illetve 221 ezer forintra, ha a szocho a jelenlegi 15,5 százalékról 13,5 százalékra csökken. Erről az év elején állapodtak meg a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány. Miután azonban jövő júliusig csupán az adókulcs 0,5 százalékos visszavágására van javaslat – vagyis még akkor is több lesz, mint 13,5 százalék -, nagyon úgy tűnik, hogy további minimálbéremelésre az idén nem kerül sor.
A kormány konvergencia programjából pedig az áll, hogy „a következő években várhatóan még két alkalommal kerülhet sor további adócsökkentésre.” A lap szerint ebből az egyik lépés lehetett volna akár az idén is. Ugyanebben a dokumentumban idézik fel azt is, hogy a kormány és a versenyszféra között 2016-ban létrejött megállapodás értelmében 2016 és 2020 júliusa között összesen 11,5 százalékponttal mérséklődött a szocho. Tavaly júliusban pedig annak ellenére további 2 százalékponttal mérsékelték az adóterhet, hogy a versenyszféra reálbérnövekedése nem érte el a megállapodásban foglalt szintet. A 2016-ban kötött hatéves bérmegállapodásban ugyanis 2019-től kezdődően a 2 százalékpontos szochocsökkentések feltételéül az adott időszakra vonatkozóan a 6 százalékos reálbérnövekedés elérését szabták meg. Ez a 2019-es és a 2020-as év első negyedéveit összevetve nem valósult meg, a Pénzügyminisztérium ezért nem is látta tavaly lehetségesnek a szochocsökkentést. Végül a kormány mégis másként döntött – mondta a Népszavának Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Szerinte erre most is lehetősége volna, annak ellenére, hogy a magas infláció miatt valószínűleg az idén sem valósul meg a 6 százalékos reálbérnövekedés.
– fogalmazott a tavaly történtekre utalva Kordás László.
Előznek a szomszédos országok
Az uniós statisztikai hivatal adatai szerint 2021 januárjában tíz, az EU keleti részén található tagállam minimálbére havonta 700 euró alatt volt: Bulgária (332 euró), Magyarország (442 euró), Románia (458 euró), Lettország (500 euró), Horvátország (563 euró), Csehország (579 euró), Észtország (584 euró), Lengyelország (614 euró), Szlovákia (623 euró) és Litvánia (642 euró).
Ráadásul a magyar minimálbér értékét a gyenge forint is csökkenti. Hiszen az euróárfolyam rengeteg termék és szolgáltatás árára kihatással van, ami külföldről érkezik. Minden olyan termék drágul, amelyért te ugyan forinttal fizetsz a kasszánál, de az eladó más valutában (pl. euróban) vásárolja azt meg külföldről.
Öt másik, főként az EU déli részén található tagállamban a minimálbér 700 euró és 1100 euró között mozgott havonta: Görögországban (758 euró), Portugáliában (776 euró), Máltán (785 euró), Szlovéniában (1024 euró) és Spanyolországban (1108 euró) is ekörül alakult a legkisebb bér – írja a Pénzcentrum.
