A Paksi Atomerőmű és a tervezett Paks II. atomerőmű telephelye a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján nem alkalmas atomerőmű létesítésére. Erre a következtetésre jutottak az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők az MVM Paks II. Zrt. által a paksi bővítés előkészítése során elvégeztetett földtani kutatás adatait elemezve.
Az Átlátszó által 2017-ben kiperelt kutatási eredményekről Magyarországon azóta több szakértő is elmondta, hogy a hivatalos következtetéssel ellentétben nem támasztják alá, sőt erősen megkérdőjelezik a telephely alkalmasságát, mert földfelszíni elmozdulásra képes törésvonalat mutatnak, amely a telephely alatt húzódik. Az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők most hasonlóképpen foglaltak állást hétfőn megjelent tanulmányukban.
A vezetői összefoglalóban többek között ez áll:
A földtani Zárójelentés Paks II telephely környezetében szerkezetileg összefüggő, DNY-ÉK irányú, aktív törészónákat azonosít, beleértve a németkéri vetőket, a Bonyhádi-törést, Kapos-vonalat és Dunaszentgyörgy-Harta törészónákat.
Ez utóbbi törészóna közvetlenül a Paks II tervezett telephelye és a meglévő atomerőmű alatt fut.
Paks II környékén található aktív törészónák bizonyítékait, valamint a Dunaszentgyörgy-Harta törészónában lévő, a földfelszín elmozdítására képes törések
bizonyítékait
az MVM Paks II Zrt. készített Telephely Biztonsági Jelentés nem teljeskörűen és/vagy helytelenül mutatja be.
A Magyar Atomenergia Ügynökség (OAH) 2017. június 30-án adta ki a Paks II.
Atomerőmű telephelyengedélyét. Az engedély kiadása a fent említett földtani
szerkezetek és hozzájuk kapcsolódó, a telephely biztonságát érintő problémák,
különösen földfelszíni elmozdulásra képes törészónákra vonatkozó információk
figyelembevétele nélkül történt. Az engedély kiadása során szintén nem vették
figyelembe a magyar kormányrendelettel szemben keletkező ellentmondást
sem, miszerint az állandó földfelszíni elmozdulás lehetőségét tudományos bizonyítékokkal ki kell zárni.
A tanulmány végső soron arra a következtetésre jut, hogy több mint kétséges a nukleáris biztonság követelményeiről szóló 118/2011. sz. magyar kormányrendelet 7.3.1.1100. számú követelményének teljesíthetősége. Vagyis az, hogy