Hatvanöt éves korában elhunyt Puhl Sándor futballbíró, az 1994-es labdarúgó-világbajnokság döntőjének a játékvezetője.
Polgári foglalkozását bútorüzleti dolgozóként kezdte, 1993-tól az egri Domus Áruház igazgatója volt. A magyar szövetség (MLSZ) honlapjának nekrológja szerint 1970-ben kezdett bíráskodni, majd már fiatalon, 1984-től működött a labdarúgó NB I-ben. Világhírre a 90-es években tett szert, nemzetközi sportpályafutásának elismeréseként a futball történetével és statisztikáival foglalkozó nemzetközi szervezet (IFFHS) négyszer választotta a világ legjobb játékvezetőjének 1994 és 1997 között, illetve adta át neki az ezért járó aranysípot.
Ő vezette az emlékezetes brazil–olasz világbajnoki döntőt Los Angelesben 1994-ben, és három évvel később Münchenben a Dortmund–Juventus Bajnokok Ligája-döntőt is.
Puhl Sándor a világbajnoki döntő után járt Nagykőrösön is. A Kék Nefelejcs újság meghívására tartott nagy sikerű ankétot a mozi emeleti stúdió termében. Beszélgetőpartnerei a lap két újságírója, Balogh Balázs és Juhász Zsolt voltak.
A mellékelt fénykép, amelyen a döntős labda társaságában Puhl Sándor és Nagy Zoltán főszerkesztő látható, a közönségtalálkozó utáni vacsorán készült a Cifra Csárdában és a Nagykőrös sportját bemutató könyvben jelent meg.
László Ferenc
