155 milliárd forintot vett el a magyar egyetemektől a kormány a tegnap esti Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint – vette észre a HVG. Az egyetemek dologi kiadási keretéből a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartalékába átcsoportosító („visszarendezésnek” nevezett) határozat értelmében, ez a pénz a járvány elleni védekezésre kerül félrerakásra. (Hiába jelentette be múlt hét szombaton a miniszterelnök, alig pár napja pedig a tisztifőorvos is, hogy leküzdöttük a járványt.)
Ezzel együtt a nemzetpolitikai (Bethlen Gábor Alap) és az egyházi támogatások keretét kettő, illetve egy milliárd forinttal emelték meg.
A kormány január óta teheti csak meg, hogy rendeletben akármekkora összeget félretegyen, átcsoportosítson, jelen esetben a járvány elleni védekezésre. Normális esetben ennek összege, azaz az előirányzat maximuma 25 milliárd forint, az ettől való eltérésre (például a jelenlegi 155 milliárd forintos átcsoportosítására) csak a pénzügyminiszter írásos engedélyével lenne lehetőség. Ennek korlátlan túllépését tették lehetővé az év elején, amikor a veszélyhelyzetben a „törvénytől való eltérés” lehetőségére hivatkozva rendeletben mondták ki: „külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az előirányzattól”.
Az egyetemektől való forrás elvonás azért is érdekes, mert korábban a modellváltásba belekényszerített felsőoktatási intézményeket éppen azzal igyekezték meggyőzni az alapítványosításról, hogy így majd több pénz kerül hozzájuk.
Azonban ennek éppen az ellenkezője derült ki az elmúlt időszakban:
Mint arról a Mérce is beszámolt korábban, a modellváltás mellett korteskedő kancellárok érve gyakran az volt, hogy ha most nem „hajolnak le a pénzért”, az egyetemek kimaradnak a „nagy EU-s pénzosztásból”, a dolgozóknak beígért kétszer tizenöt százalékos béremelésből, valamint a közbeszerzési folyamatok egyszerűsödéséből.
Nem sokkal később aztán kiderült, hogy az Európai Bizottság helyreállítási munkacsoportja egy munkavacsorán közölte a kormánnyal: az alapítványokba kiszervezett egyetemek számára nem fognak tudni pénzt adni. Ezt követően Gulyás Gergely április 24-én jelentette be nyilvánosan, hogy a kormány nem kér a helyreállítási hitelből, csak vissza nem térítendő támogatásokat vesz igénybe, a felsőoktatás fejlesztését pedig megoldják saját költségvetésből.
Akkor kiderült, hogy a „hitelmentes helyreállítási tervben” mindössze 281 milliárd forintot szánnak a „felsőoktatási képzések ágazati modernizációjára” ami jóval elmarad a korábban beharangozott és az alapítványi modell indokaként felhozott 1500 milliárd forintos fejlesztési forrás kerettől. A mostani 155 milliárd forintos elvonással pedig még távolabb kerültünk ettől.
Szintén a tegnap esti Közlönyben jelent meg, hogy a kormány összesen mintegy 9 milliárd forint támogatást nyújt hat budapesti kerületnek útfelújításra, burkolásra. A kormány ezt itt is a járvánnyal, vagyis az az által okozott gazdasági károk enyhítésével indokolja a döntést. Szó szerint: „a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében megvizsgálta a fővárosi kerületi önkormányzatok támogatásának lehetőségét”.
A támogatott önkormányzatok között azonban egyetlen ellenzéki vezetésűt sem találunk.
A hat kerületből öt fideszes ( X., XVI., XVII., XXI. és XXII.) egy pedig, a korábban szocialista, de 2019-ben már a Fidesz által támogatott független polgármester, Szabados Ákos vezette XX. kerület.
Nem újdonság, hogy a kormány a Fideszhez hűséges városokat részesíti előnyben amikor a támogatásokat osztja. Tavaly karácsonykor például, nem sokkal azután, hogy a járványra hivatkozva a legnagyobb önkormányzatoktól megvonta azok fő bevételi forrásának, az iparűzési adónak felét, kiderült: a részben ezt kompenzálandó támogatásokból szinte csak a fideszes önkormányzatok részesülnek. Ráadásul amíg a kormánypárti önkormányzatok szabadon felhasználhatták ezeket, addig azok az ellenzéki városok, amik legalább jelképes összegű támogatáshoz jutottak, mind feltételekhez kötve kapták azokat.
